A rózsaszín gyémántok a világ legritkább és legdrágább gyémántjai közé tartoznak (értéküket tavaly tovább növelte a Barbie film miatt kialakult pink láz). Hat évvel ezelőtt a Sotheby's aukciósház 71,2 millió dollárért árverezett el egy 59,6 karátos (11,9 grammos) rózsaszín gyémántot. A színüket nem szennyeződés okozza, hanem a rájuk ható különösen nagy nyomás, ami törést okoz a kristályszerkezetükben, így rózsaszín árnyalatot kapnak. Csak a pontosan megfelelő többletnyomás hoz létre rózsaszín gyémántokat, mert ha tovább nő a kövekre ható erő, akkor a gyémántok bebarnulnak, és az értékük lezuhan.
A világ rózsaszín gyémántjainak 90 százalékát az ausztráliai Argyle bányában bányászták (bár a bányában talált ezer gyémánt közül csupán néhány volt rózsaszín, a többi barna), mielőtt bezárták volna 2020-ban. Így nem meglepő, hogy a rózsaszín gyémántok eredetét főként ausztrál kutatók vizsgálják. A perth-i Curtin Egyetem kutatói most kimutatták, hogy gyakorlatilag az összes rózsaszín gyémánt a Nuna nevű szuperkontinens 1,3 milliárd évvel ezelőtti szétszakadásakor jutott a felszín közelébe.
Már a múlt század nyolcvanas éveiben felvetették, hogy a rózsaszín gyémántok egy 1,2 milliárd évvel ezelőtt történt hatalmas vulkánkitörés következtében jöttek létre, és emelkedtek fel a föld mélyéből. De az akkori eredményeket maguk a kutatók is megkérdőjelezték, mert az ősi vulkánkitöréskor keletkezett kőzetek egy akkori tó vizével érintkeztek, ami megváltoztatta a szerkezetüket, és ezzel bizonytalanná tette a kormeghatározás pontosságát.
Most újból meghatározták a gyémántok korát, és 100 millió évvel idősebbnek találták őket, ami pont egybeesik a Nuna feldarabolódásával. A modellszámítások azt mutatták, hogy a kontinensek szétszakadásakor általánosságban olyan nyomáshullámok futhatnak végig a földkérgen, ami ilyen gyémántok képződését eredményezhetik.
