Minden előrejelzés Joe Biden demokrata elnökjelölt győzelmét valószínűsíti, ám a politikai elemzők sokkal óvatosabbak most, mint négy éve: pont amiatt, ami négy éve történt. Akkor a legtöbb előrejelzés egyértelműen Hillary Clintont tekintette a szavazás várható győztesének, és a legtöbb, a szavazást élőben közvetítő tévéműsor is erre készült. Aki látta ezen műsorok bármelyikét, emlékszik azokra a megdöbbent, lefagyott műsorvezetői arcokra, amikor az eredmények egyre csak érkeztek, és a 90 százalékról előbb 10, majd 0 százalékra javították a stúdióban dolgozó grafikusok Clinton végső győzelmi esélyeit. Ezt a kínos meglepetést mindenképp szeretnék elkerülni idén, így a felmérések szerint akár kétszámjegyű győzelemre is esélyes Bident simán csak esélyesnek mondják, és a demokrata jelölt kampánycsapata is úgy számol, Trump jóval esélyesebb, mint azt a felmérések mutatják.
Biden a favorit, de tévedhetnek-e a felmérések?
A felmérések tehát nagy előnyt adnak Bidennek, az NBC News/Wall Street Journal közös felmérése is kétszámjegyű eredményt valószínűsít (sőt, még a Fox News is 8 százalékpontos különbséget mért). Mennyire lehetséges, hogy tévednek a felmérések?
Először is, négy éve sem tévedtek nagyot az országos szavazatszámokat illetően: Clinton előnyét 2-3 százalékra mérték, és ennyivel meg is nyerte a szavazást, nagyjából 66 millió szavazatot kapott nagyjából 63 millió ellenében. Az elektori kollégiumot viszont Trump vitte: az ehhez szükséges pár csatatér-államot nagyon alacsony különbséggel nyerte el. Trump megkapta az összes elektort Michigan, Pennsylvania és Wisconsin államokból, mindhárom államban 1 százalék alatti szavazati különbséggel nyert, a három államban összesen 77 ezer szavazattal. Mindhárom államot korábban Clintonnak mérték, ezekben az államokban tévedtek a legnagyobbat a felmérések. Ez a három állam összesen 46 elektort küldött az elektori kollégiumba, melyet Trump 304–227-es arányban nyert meg. Ha mindhárom állam Clintoné lett volna, akkor ő nyerte volna a választást.
Ezekben az államokban Biden előnye most 5, 8 illetve 8 százalékos a mérvadónak tekintett, a felméréseket súlyozottan átlagoló fivethirtyeight.com oldal szerint. Bár elképzelhetőek rejtőzködő Trump-szavazók, ám amennyiben a 2016-os események megismétlődnének, akkor az olyan mértékű közvéleménykutatói tévedést jelentene, amely legutóbb Harry S. Truman elnök újraválasztásakor fordult elő. (1948. november 3-a reggelre a Chicago Daily Tribune már ki is nyomtatta azt a lapszámot, ami szerint Truman republikánus kihívója nyerte meg a választást.) Ha a felméréseknek nem is biztosan kell hinni, az elnök népszerűségi mutatója elég jól előre tudja jelezni a választás végeredményét, Trump pedig a négy éve alatt végig nagyon stabilan a 38–43 százalékos sávban volt, azaz, nagyjából megegyezik a népszerűségi mutatója a felmérések szerint a várható szavazati arányszámával. Ezen kívül a közvéleménykutatók tanultak a négy évvel ezelőttiekből: az utólagos elemzések kimutatták, hogy erős volt a korreláció az iskolai végzettséggel és a leadott szavazattal. Míg az alacsonyabb végzettségűek Trumpot támogatták nagyobb számban, a különböző felmérésekben pont, hogy az egyetemi végzettségűek vesznek szívesebben részt, így az alacsonyabb végzettségűek preferenciáját a kutatóintézetek alulmérték. Most erre is jobban odafigyeltek a modellezésnél, így összességében kijelenthető, hogy Biden győzelme valószínű. Másik két szempont még, hogy négy éve a harmadik oldali jelöltek közel hat millió szavazatot vittek el, ilyen „veszély” most nem fenyegeti a két jelöltet, továbbá, a közvéleménykutatók idén kétszer annyi felmérésből dolgoznak, ezzel a minden felméréssel együtt járó hibahatárt jobban le tudják határolni.
A közhangulatot megtapasztalva a Magyar Hang helyszínen tartózkodó tudósítója, Lukács Csaba is ezen a véleményen van.
Hány elektor van?
A szavazás végén összesen 538 elektort osztanak ki a jelölteknek, amely úgy jön ki, hogy minden állam annyi elektort delegál, ahogy képviselői és szenátori helye van (435 illetve 100 a teljes létszám), és még hármat küldhet a főváros. Elvileg lehetséges tehát, hogy 269-269 legyen a végén az elektorok száma, ám ez inkább csak a filmvígjátékok esetében létező forgatókönyv (Nate Silver szerint ennek az esélye egy a kétszázhoz). Ahhoz, hogy Biden nyerjen, gyakorlatilag csak a papírformát kell hoznia, Donald Trumpnak viszont nem elég, hogy meg kell tartania a hagyományos republikánus bázisokat, de nem szabad elveszíteni a csatatér-államokat sem. De ha bukná a nagyon sok elektort adó, és a felmérések szerint kétesélyes Texast vagy Floridát, akkor nagyjából biztosak lehetnénk abban, hogy Biden visszaszerezné a Fehér Házat a demokratáknak. Ahhoz tehát, hogy Trump nyerjen, van esélye, még úgy is, hogy rengetegen, nagyjából 92 millióan szavaztak már most, a hivatalos szavazási nap előtt, előre, és inkább demokraták. Önmagában ebből a számból végső következtetést levonni viszont nem lehet: az előre hozott illetve távolléti szavazással korábban is inkább a demokrata szimpatizánsok éltek, és a republikánus szavazók a szavazás napján mentek szavazni a korábbi években is. Ami idén új fejlemény, az előre szavazók nagy száma, ám ez a járványhelyzet miatt érthető is. Trump és Biden szempontjából is Pennsylvania állam a kulcsfontosságú állam, az utolsó napokban mindkét jelölt ebben az államban kampányol. Akié Pennsylvania, az jó eséllyel nyerhet. (Azzal együtt, hogy Trumpnak nem szabad Texast buknia, és lehetőleg Floridát sem. Biden oldalán kisebb a bizonytalanság: New Yorkot és Kaliforniát minden bizonnyal megnyeri.)
Lehet-e pezsgőt bontani a győztes jelöltnek a szavazás éjszakáján?
Ha Trump esélyei alacsonyak is az újrázásra, annak azért komoly esélye van, hogy a szavazás éjszakáján nem lehet egyértelmű győztest hirdetni, vagy annak, hogy Biden megnyeri ugyan a szavazást, ám az elektori rendszer megint Trumpnak kedvez, mint történt négy éve is. Ha Biden csak 2-3 százalékpontos különbséggel nyerne országosan, akkor valószínűleg az elektori rendszer Trumpnak kedvezne. Ennek az esélyét a fivethirtyeight.com 8 százalékra adja.
Ha nem is lehet egyértelműen győztest hirdetni a szavazás napján, Donald Trump valószínűleg akkor is vagy magát tekinti majd győztesnek, vagy megkérdőjelezi az eredmények tisztességét. Ezt megjósolni egyáltalán nem bátorság: négy éve, bár ő nyerte a választást, a végeredményeket ugyancsak nem fogadta el, és külön vizsgálóbizottságot állíttatott fel annak kiderítésére, hogy nem szavaztak-e illegálisan Hillary Clintonra legalább három milliónyian (ennyivel nyert a demokrata jelölt ugyanis), és jelenleg is, bár többször kérdezték, el fogja-e fogadni a választás eredményét, úgy válaszolt, hogy „majd meglátjuk”. Saját magát többször nevezte „rossz vesztő”-nek.
Vigyázó szemetek Philadelphiára vessétek!
Ebben a bizonytalanságban egyáltalán nem kedvező, hogy pont az északi csatatér-államokban a szavazás napján éjfélig nem lehet majd eredményt hirdetni, vagy csak részleges eredményt lehet (hogy hol mikor várható végeredmény, arról az összefoglaló táblázatot itt lehet találni), bár Floridában, ahol a két jelölt nagyjából végig 1-2 százalékos különbségre állt egymástól, elvileg lesz még aznap este eredmény. Ha Floridát Biden nyeri, az az egész szavazás végkimenetelének indikátora lehet. A legfőbb csatatér-államban, Pennsylvániában, viszont egészen biztos nem csak, hogy nem lesz majd aznap végeredmény, hanem az előrejelzések szerint a szavazás napján könnyen lehet, hogy Donald Trump fog több szavazatot kapni, és csak a levélszavazatok megszámolása után fordulhat át az állam egy Biden-győzelembe – mármint, ha átfordul egyáltalán. Így aztán különösen fontos Philadelphiára figyelni, mert Philadelphia nélkül Biden nem nyerheti meg Pennsylvaniát, Pennsylvania nélkül meg nagyon nehezen nyerheti meg a választást. Trump a kiszivárgott hírek szerint eleve arra készült, hogy az esti eredmények után magát hirdesse ki győztesnek, amire Biden visszaüzent neki, hogy nem engedi majd, hogy ezt megtegye, a levélszavazatok beérkezése és feldolgozása nélkül. Az viszont biztos, hogy Pennsylvaniába ügyvédek csapatai fognak majd a választás után érkezni, hogy vitassák a végeredményt, akármelyik fél is nyerjen.
Különösen bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy a városban pár napja zavargások törtek ki, miután helyi rendőrök lelőttek egy afroamerikai állampolgárt, ez pedig befolyásolhatja a választói részvételt is.
A demokraták mesterterve
Ellenben, ha Biden földcsuszamlásszerű győzelmet ér el, azaz, 10 százalékos különbséggel nyer, akkor még aznap meg lesz a végeredmény is, és akkor azt kétségbe sem lehetne vonni. Nagyon úgy tűnik, hogy a demokrata oldalon elsősorban erre alapoznak, ám mindössze erre építeni nagyjából annyira érdemes, mint a Legfelső Bírósággal kapcsolatos politikát arra, hogy Ruth Baden Ginsburg nem halhat meg. A legrosszabb forgatókönyv ebben az értelemben minden bizonnyal az lenne, ha nagyon szoros lenne a szavazás, és tényleg Pennsylvanián múlna, és aznap Trump kapná ugyan a legtöbb szavazatot, ám a végső számolásban fordulna át csak Biden javára a mutató a levélszavazatok összesítése után. Ez ugyanis országos tiltakozásokhoz, végső soron az elnöki hivatal tekintélyének csorbulásához és az amerikai alkotmányos rendszer gyengüléséhez vezethetne. Nem állítjuk, hogy fog, ám az a politikai rendszer stabilitását adó hagyomány, hogy a vesztes fél önként és botránymentesen átadta a hatalmat utódjának, Donald Trump esetében megtörni látszik. Viszont akár Biden nyerjen, akár Trump, a vesztes fél szimpatizánsainak országos tüntetése valószínűnek látszik.
