Talán vége lehet a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányzati titkolódzásoknak? – tehető fel a kérdés azt követően, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium szombaton mindenki számára elérhetővé tette annak a tanácskozásnak a videófelvételét, amelyen a miniszter és a szakértők tárgyaltak arról, május 3-a után milyen stratégiát követhet a kormány a járvány elleni védekezésben. A felvételt a Portfólió ismertette.
A kormány első kérdésére – miszerint hányan és milyen tünetekkel kerülnek kórházba a fertőzöttek – Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője elmondta, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ áprilisi jelentése szerint „a fertőzöttek 84-92 százaléka nem kerül detektálásra az ellátórendszerben, míg a megerősített COVID-19 esetek aránya az ellátórendszerben 7-12 százalék lehet”. Akik megjelennek a kórházakban, azoknál 68 százalékban enyhék a tünetek, míg 30 százalék igényel kórházi ápolást, 2,4 százalék pedig invazív lélegeztetést. A portál az adatok kapcsán felhívja a figyelmet, hogy az európai adatoktól jelentősen eltérnek a hazaiak: az aktív magyar esetek 52 százaléka szorul kórházi ápolásra és az esetek 3,1 százaléka súlyos.
Csak óvatosan a lazítással
A legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó számítások szerint a járványgörbe csúcsa körüli két hétben 2,5 millió ember fertőződne meg Magyarországon, és 14 ezer ember kerülne nagyon súlyos állapotba, amikor már lélegeztetés szükséges. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa elmondta, amennyiben a reprodukciós szám – R, azaz hogy egy ember hány másikat fertőz meg – az egyes érték körül marad, akkor a járvány nagyon fékezetten terjed. Amennyiben az R értéke 1,2 vagy 1,3 – vagyis 10 fertőzött 12 vagy 13 másik embert fertőz meg összesen – akkor komoly különbségek lehetnek a járvány végkimenetelében. Hiszen amíg az 1,2 értéknél a jelenleg rendelkezésre álló lélegeztetőgép-kapacitásnak alig a felére lenne szükség, addig az 1,3 értéknél szeptember 23-án már nagyobb lenne a lélegeztetőgépek iránti igény, mint amennyi rendelkezésre áll (feltételezve azt, hogy addig nem bővül a jelenlegi mintegy kétezres kapacitás).
A matematikus ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a korlátozó intézkedéseken csak nagyon óvatosan lehet lazítani. Annál is inkább, mert a lazító vagy szorító intézkedések hatása mintegy két hét csúszással jelenik meg a járványgörbén. Ebből következik, hogy egy túl későn meghozott szigorító intézkedésnek már nem lesz hatása arra, hogy átlépjük az egészségügy kapacitásának határát. A matematikai modell azt mutatja, ahhoz, hogy elegendő legyen a kétezer darabos lélegeztetőgép-kapacitás, a felére kell csökkenteni az emberek közötti kontaktusokat. Ha viszont ez nem sikerült, és csak 22-34 százalékkal csökken ez a szám, akkor 7330 lélegeztetőgépre lesz szükség. Palkovics László innovációs miniszter erre hivatkozva beszélhetett arról, hogy a kormány a legrosszabb forgatókönyv esetén 8000 géppel számol.
Alapvetően betartjuk a szigorításokat
A tényleges számok azt mutatják, jelentősen sikerült csökkenteni a kontaktusok számát: Budapesten volt olyan időszak, amikor 90 százalékkal esett a kontaktszám. Ebben az időszakban a vidéki nagyvárosokban 80 százalékos, a kisebb településeken pedig 70 százalékos visszaesést láttak ebben a mutatóban. A kutatások a korosztályok szerinti bontást is figyelik, ennek az intézkedések enyhítése esetén lesz jelentősége.
Palkovics szerint a mobilszolgáltatóktól kapott anonim adatok azt mutatják, február hasonló időszakához képest április elején jelentősen csökkent a mozgások száma, különösen a fővárosban, azaz komolyan veszik az emberek a mozgási korlátozásokat.
Több országban is a nyájimmunitásban bíznak. Amennyiben a járvány magyar görbéje hasonlóképpen alakul, mint mostanában, hazánk sosem éri el az ötmillió fertőzöttet jelentő nyájimmunitást.
Változtatni kell a jelenlegi stratégián
A számítások tehát azt mutatják, a szigorító és enyhítő intézkedésekkel befolyásolható a járvány görbéje, ám hogy ez miként történhet, ahhoz még sok kérdést kell megválaszolni. Palkovics szavaiból az is kiderült, mindenképpen több tesztet fognak végrehajtani, mert szeretnék tudni, milyen az ország teljes átfertőzöttsége. A jövő héten induló tesztelés során harmincezer tesztre készülnek.
Röst Gergely előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy kizárólag a kontaktok csökkentésével nem lehet elérni, hogy elegendő legyen az egészségügyi kapacitás, illetve hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Meglepő módon az idősebb korosztály extrém izolálása (csak a családi kontaktok maradnak meg) is legfeljebb a felére csökkenti az átfertőződést.
A matematikus végső soron egyfajta kombinált stratégia szükségességét látja. Egyrészt mérsékelten csökkenteni kell a társadalmi érintkezést, másrészt hatékonyan felderíteni a lehetséges kontaktusokat, miközben erősítik a járványügyi felügyeletet, hogy ezzel megelőzzék a fertőzés terjedését. Ezeket kombinálni kell a maszkhasználattal, a bizonyos mértékű távolságtartással, a felskálázott teszteléssel és a hatékonyabb kontaktuskutatással.
A járványmatematikai és egyéb kutatások szerepe a koronavírussal szembeni védekezésben
