Sóderbányát nyithat a Dunakanyarban Pilismarót önkormányzata. A beruházás nemcsak a környéken élőket, de az egész térséget érinti, hiszen a kitermelt homok és kavics jelentős részét nehéztehergépkocsikkal szállítanák el a 11-es főúton. A terv ellen petíciót indítottak a helyiek. A Fidesz-KDNP támogatását élvező polgármester hallgat.
Komoly környezeti terheléssel járó beruházást tervez Pilismarót: a festői szépségű Dunakanyarban, közvetlenül a folyó mellett egy 126 hektáros kavicsbánya megnyitását készíti elő gőzerővel a helyi önkormányzat. Az elképzelésre már rábólintottak a hatóságok, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal területileg illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya is. De a projekt elé nem gördít akadályt a Duna-Ipoly Nemzeti Park sem.
A hatóságok pártoló magatartása és a fejlesztés részletei a falu weboldalára feltöltött, Településrendezési eszközök módosítása – Munkaközi anyag című hatástanulmányból derülnek ki, amelyet az önkormányzat megbízásából a Völgyzugoly Műhely Kft. készített el. Eszerint az évtizedekkel ezelőtt szintén bányászati munka eredményeként létrejött, Pilismaróti-öböl közvetlen szomszédságában lévő, jelenleg különleges beépítésre nem szánt, idegenforgalmi-sport besorolású területet minősítenék át úgy, hogy egy külfejtéses homok-kavics bánya nyitására nyíljon lehetőség. Az elképzelések szerint 122 hektáron folyna kitermelés a jövőben, közvetlenül a Duna, a horgászparadicsomnak számító Pilismaróti-öböl, valamint a településhez tartozó üdülőtelep szomszédságában.
A tanulmány szerint a kitermelés után egy bányató jönne létre, ami nem kapcsolódna a Dunához, de illeszkedne a tájba. „A bányászati tevékenységet követően a pilismaróti tájban egy új tájképi elem, tó jön létre, amely tájképi megjelenés szempontjából a jelenlegi területhasználattól teljes mértékben eltérő. A jelenlegi Pilismaróti-öböl közvetlen szomszédságából adódóan, ahhoz szervesen kapcsolódóan létrejövő új vízfelület azonban jól tud majd illeszkedni a környező területhasználatokhoz” – áll a dokumentumban, amely szerint a művelés alá vonandó terület ugyan nem tartozik Natura 2000 védettség alá, ám élnek ott védett növény- és állatfajok. Emellett a területen két régészeti lelőhelyet is nyilvántartanak.
Az elképzelések szerint a kitermelt homokot és sódert a Dunán, illetve a 11-es számú főúton szállítanák el. Emellett további komoly környezeti- és zajterhelést jelentene a nehéz munkagépekkel végzett kitermelés is.
Múlt hét csütörtökön a pilismaróti önkormányzat tájékoztató fórumot tartott a helyieknek a bányával kapcsolatban. A Jövő Tv a Komárom-Esztergom megyei napilap, a 24 Óra cikke alapján azt írta, a beruházásban érdekelt cég tulajdonosa a fórumon arról beszélt, hogy 2017-ben nyújtott be kutatási engedélyeket, az elvégzett próbafúrások pedig bebizonyították, hogy kellő ásványvagyon rejlik a föld alatt a kérdéses területen. Azt is elmondta, hogy minden egyes lépcsőfokot a hatályos jogszabályoknak megfelelően végeztek el. Kitért rá: a településrendezési terv módosításától függ, hogy a pilismaróti képviselő-testület döntése értelmében bányaterület besorolást kap-e a beruházás helyszíne. A 24 Óra a beszámolójában arról is említést tett: voltak, akik a fórumon azt nehezményezték, hogy nemcsak állami, hanem magántulajdonban lévő földeket is érintene a fejtési beruházás. A bányavállalkozó válasza szerint azonban csak az érintettek beleegyezésével végeznének az ő földjeiken is bányászati tevékenységet.
Tiltakoznak a civilek
A bánya nyitása ellen Facebook-oldalon tiltakoznak a környezetvédő civilek és megindult az aláírásgyüjtés is. „A falu és az üdülő övezet lakóinak háta mögött szerveződött és most, az utolsó pillanatban került nyilvánosság elé: 1,2 millió négyzetméteren terveznek új kavicsbányát a Duna-partra vezető út mentén balra. Ne engedjük, hogy minimum 25 (átlag 50-150) évre tönkretegyék a gyönyörű erdőt-mezőt, ássanak, fúrják a sódert a nehéz munkagépek és döngessék az egyébként is gondozatlan utakat és érzékeny falusi házakat a tonnás teherautók! Pilismaróton nem lehet újra bánya!" – írják petíciójukban a tiltakozók.
A pilismaróti bányanyitás ellen tiltakozik a Levegő Munkacsoport is. A környezetvédelmi szervezet Facebook-oldalán azt írta: „A települések a rövid távú haszonért – melyet a bányavállalkozó fizet – örökre elveszítik termőterületeiket vagy természeti tájaikat, ahol így már utódaik se tudnak gazdálkodni. Hogy minél kevesebb bánya nyíljon, a bontásból származó építőanyagok minél nagyobb arányú újrahasznosítására lenne szükség, ennek az iparágnak a termékei ugyanis sok esetben helyettesíthetik az építőiparban a felszíni bányászat által nyert kavicsot, homokot”.
Levegő Munkacsoport
A képen látható, szabályos sokszög alakú tavak az elmúlt évtizedek k... avicsbányászatának nyomai. A kavics és homok értékes építőipari alapanyag, folyamatosan nyílnak az új bányák - jelenleg például a Dunyakanyarban található Pilismaróton van tervben egy 122 hektáros kavicsbánya nyitása.
Nemrég Pilisvörösvár és Pilisszántó határában sikerült megakadályoznia civil környezetvédőknek, hogy mészkő-kitermelésbe kezdjen egy bányavállalat. Ahogy arról lapunk is hírt adott, harmincezer négyzetméter erdő kivágásával járó bányanyitást tervezett a C&C Property Holding Kft., amelynek ügyvezetője egy 25 éves focista.
Megfutamították a pilisi bányaberuházót a természetet féltő civilek | Magyar Hang
Február végével lejárt az a hat hónap, ameddig a pilisi kőfejtés újrakezdését tervező cég kérvényezhette a bányanyitási kérelem szüneteltetésének felfüggesztését. Ezt nem tette meg, ami lényegében azt jelenti, hogy a C&C Property Holding feladta a Pilisvörösvár II-es számú mészkőbánya újranyitási tervét. - Erőfeszítéseink és tiltakozásunk tehát nem volt hiábavaló. (...)
„Előttem a feladat, mögöttem a Kormány!”
Lapunk hétfőn több alkalommal, e-mailben és telefonon is kereste Pergel István Csaba polgármestert, aki függetlenként, de a Fidesz-KDNP támogatásával 2010 óta vezeti a falut. Azt szerettük volna megtudni, mely bányatársaság vagy társaságok érdeklődnek a pilismaróti kitermelés iránt, a bánya megnyitásából mekkora bevételre számít az önkormányzat, valamint hogy a plusz forrásból milyen fejlesztéseket terveznek. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy érzése, tapasztalatai szerint Pilismarót közvéleménye és a környező települések miként viszonyulnak ahhoz az ötlethez, hogy nehézipari tevékenységet telepítenének a Dunakanyarba. Levelünkre nem reagált, a hivatal titkárnője pedig kétszer kért visszahívást, mondván a polgármester házon kívül van vagy tárgyal. Harmadik telefonos nekifutásra azt a választ kaptuk, hogy a polgármester csak július 27. után lesz elérhető.
A 2010 és 2014 után tavaly újrázó polgármester pár oldalban összefoglalt programjában – amely az „Előttem a feladat, mögöttem a Kormány!” szlogennel buzdította választásra a helyieket – egyetlen szó sem szerepel a bánya újranyitásának tervéről, befektetők kereséséről és támogatásáról azonban igen. Pergel emellett igyekezett hangsúlyozni: a település jó gazdasági helyzete a kormánypártoknak köszönhető. „A 2010. előtt keletkezett, az önkormányzat és a település működését veszélyeztető adósságok – a Fidesz-KDNP segítségét, támogatását egyértelműen bizonyítva – rendezésre kerültek” – áll a programban, amely szerint Pilismarót vezetői kitűnően együtt tudnak működni Magyarország kormányával. Ez a település büdzséjén is meglátszik: az adósságok rendezése mellett dőlt a pénz a településhez, az előző ciklusban 311 millió forintnyi beruházás valósult meg, amelynek közel nyolcvan százalékát az állam finanszírozta.
