Nagyobb ütemben emelkedhet az óceánok vízszintje, mint korábban feltételezték, mert a tudósok eddigi klímamodelljei nem számoltak a hőmérséklet-kilengésekkel, amelyek drámai mértékű olvadást okoznak az Antarktiszon – írja az Independent a Climate Dynamics tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva. Eszerint a jelenlegi modellek általában tompítják az extrém eseteket, az éven illetve évtizedeken belül előforduló hőmérséklet-csúcsokat, vagyis alábecsülik a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás hatását. A szerzők úgy gondolják, miután egyre gyakrabban fordulnak elő nagy kilengések az időjárásban, és az eddigi modellek ezt nem követték le, így alábecsülték az antarktiszi jégmezők olvadásának ütemét.
A tudósok korábban azt jósolták, hogy 2100-ig 27-38 centiméterrel nőhet a tengerek vízszintje. Chris Forest, a Penn State egyetem klímakutatója szerint ehhez még hozzá lehet adni 7-11 centimétert a fent említett kilengések miatt, amelyek gyorsítják a jégtakaró olvadását. Az utóbbi években rekord hőmérsékleteket mértek az Antarktiszon: februárban a kontinens egyik pontján 20,75 Celsius fokra melegedett a levegő, ezzel megdőlt a korábbi, 1982-es rekord, amikor 19,8 Celsius fokot regisztráltak a térségben.
Tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy az utóbbi egy-két évben egyre gyakoribbak a hőhullámok, s ha figyelembe veszik az ilyen fluktuációkat, akkor az antarktiszi jégsapka húsz évvel korábban húzódhat vissza a vártnál.
A Föld második legnagyobb egybefüggő jégtakarója, a grönlandi jégsapka is egyre nagyobb ütemben olvad, amint arra a Nature tudományos folyóiratban publikált kutatás rámutat. A tanulmányt ismertető The Guardian idézi Jason Brinert, a Buffalo-i egyetem geológiai professzorát, aki szerint annyira átformáltuk a Földet, hogy a grönlandi jégtakaró kevesebb mint egy évszázad alatt tapasztalt olvadása nagyobb léptékű, mint az utóbbi 12 ezer évben bármikor. Csak a grönlandi jégvesztés miatt az évszázad végére további 2-10 centiméter között nőhet a világtengerek vízszintje.
A kutatók szerint a grönlandi jégpáncél a 10 és 7 ezer évvel ezelőtti időszakban zsugorodott, az utóbbi négyezer évben azonban folyamatosan hízott. A mostani olvadás megállította és visszafordította ezt a folyamatot, és ha tovább tart a globális felmelegedés, a következő ezer évben teljesen eltűnik a grönlandi jégtakaró. Ha pedig az üvegházhatású gázok kibocsátása, így melegítő hatása tovább nő, az olvadás üteme négyszer olyan gyors lehet, mint bármikor az elmúlt 12 ezer évben – figyelmeztet a tanulmány.
A mostani megállapításokat alátámasztják más kutatások is, melyek szerint a jégvesztés igazán 2000 körül indult folyamatos növekedésnek. A 20. században még több olyan év volt, amikor Grönland jege hízott és nem fogyott. Tavaly azonban már minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon a műholdas mérések alapján készült tanulmány szerint, amelyet a Nature Communications Earth & Environment folyóirat közölt. Ebből a jégmennyiségből több mint 532 billió liter víz keletkezett. Ez sokkal több, mint a 2003 óta éves átlagban bekövetkezett 253 milliárd tonnányi jégolvadás, és a 2012-es 511 milliárd tonnás korábbi rekordot is bőven felülmúlja. Tavaly a Grönlandon elolvadt jég miatt globálisan 1,5 milliméterrel nőtt a tengerek vízszintje, ami elsőre csekélynek tűnhet, de valójában elképesztő mértékű növekedés. Egyes becslések szerint 1993 óta 8,76 centiméterrel nőtt a vízszint a tengerekben.
Vannak még borúlátóbb jóslatok: az évszázad végére akár egy métert is növekedhet az óceánok vízszintje, ami centiméterenként egymillió ember kitelepítését jelenti. A Leeds-i, az Edinburgh-i Egyetem és a University College London munkatársai műholdfelvételeket elemezve vizsgálták, hogyan változott a sarkkörök, hegységek és gleccserek jegesedése 1994 és 2017 között, és így jutottak erre a következtetésre. Hangsúlyozzák: csak a jégsapkák olvadása nem volna elég ekkora vízszint-növekedéshez – az elolvadt jég 46 százaléka szárazföldi forrásokból, gleccserek, hegycsúcsok hótakarójának olvadásából származik.
