Február közepén nemzeti konzultáció jön a nyitásról, jelentette be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt továbbra sem árulta el konkrétan, mikor oldhatják majd fel a mostani korlátozásokat, beszédében márciusi és április időpontot is egyaránt említett.
Beszédét a „gazdaságvédelmi akcióterv” ismertetésével kezdte, elmondása szerint ez február 1-jéig tartott, az újraindítás pedig, ami már egy következő tervet jelent, három ütemben zajlik. Ez az úgynevezett gazdasági újraindítási akcióterv januárban indult, és októberben ér majd véget.
A kormányfő ismertette a korábbi gazdasági adatokat. Nagyon pozitív időszakra emlékezik, a járvány előtt szerinte komoly rekordokat sikerült elérni, az államadósság alacsony volt, a foglalkoztatottság pedig magas. Aztán viszont beütött a járvány, „nagy gyomrost kapott a gazdaság”, és megkezdődött a védekezés időszaka. Hitelmoratóriumot vezettek be többek között, ez ötvenezer kis- és középvállalkozást érintett. A kormányfő úgy látja, sokat segített a bértámogatás, illetve a szociális hozzájárulási adó és az iparűzési adó elengedése is.
Úgy tűnik, a sikerpropagandából nem hajlandó engedni a miniszterelnök. Szerinte 2020 decemberében közel annyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, azaz nagyjából 4,5 millió ember. Ez jelzi az akcióterv sikerét, tette hozzá, majd úgy fogalmazott: „kicsit zavar, hogy a csehek ebben a mutatóban előznek minket az EU-ban.”
Orbán szerint a következő időszak sikere összefügg a nyitás időpontjával, és el kell kerülni a segélyalapú gazdasághoz való visszatérést. A tavaly nyári nemzeti konzultációból szerinte kiderült, hogy az emberek elviselhetetlennek tartják a munkahelyek, iskolák és óvodák bezáratását, de elviselhetőnek a színházakét és éttermekét, illetve a focimeccsek látogathatóságának tilalmát. (Ebben a formában ez természetesen értelmetlen, minthogy a színházak és éttermek bezáratásával is veszélybe kerülnek a munkahelyek. Orbán és a válaszadók feltehetően arra gondoltak, hogy más emberek tartják elviselhetőnek, ha nem járhatnak étterembe.) A miniszterelnök úgy tartja, április elejétől már biztos szabadabb életünk lehet a mostaninál, ha tartjuk a korlátozásokat.
A kormányfő azt mondta, február közepén indul online nemzeti konzultáció arról, hogy egy vagy több lépésben szeretnék az emberek a nyitást. Magára a nyitásra szerinte azért van lehetőség, mert van vakcina, ami védettséget ad, az oltást pedig nem tekinti politikai kérdésnek.
Orbán bejelentett egy új hitelkonstrukciót is, aminek a lényege, hogy tíz évre, tízmillió forint erejéig, nulla százalékos kamattal meghitelezik a kis- és középvállalkozásokat. Április elsején indul majd az újraindítási terv második lépcsője: jön egy 1500 milliárdos felsőoktatási fejlesztési csomag, de lehet, hogy ez az összeg felmegy 2000 milliárdig. Július 1-jétől pedig érkezik a harmadik ütem, ami a zöld energiát, a körforgásos gazdaságot és a digitalizációs fejlesztést fogja érinteni.
Bejelenteni tervezik a harmadik ütemben „a magyar vidék eddigi legnagyobb fejlesztési tervét”. A gyárak Orbán elmondása szerint új telephelyeiket keresik, a magyar gazdaságnak pedig be kell neveznie a versenybe. Az elmúlt másfél évben a legtöbb munkahelyet amerikai cégek teremtették, a legtöbb beruházás pedig Kínából érkezett, húzta alá. Az autóiparban szerinte fontos változás történik, az elektromos autókra fogunk már koncentrálni.
A gazdasági visszaesés a kormányfő szerint kisebb lesz Ausztriáénál, de úgy látja, talán még a cseheket is meg tudjuk szorítani. Export területén szerinte a harmincnegyedikek vagyunk a globális sorrendben. Az energiaszektorban szerinte 59 százalékos a magyar tulajdon, itt sikert könyvelt el, a bankszektorban 57, a médiában pedig 55 százalékos, állította. A bolti vegyes kiskereskedelemben nem sikerült áttörést elérni, legalábbis Orbán megfogalmazása szerint, itt a 2010-es tulajdoni hányadnál járunk szerinte.
