Északi hideg teknő húzódik ránk

Északi hideg teknő húzódik ránk

Gyalogosok hóviharban Nyíregyházán, a Stadion utcában 2021. február 11-én (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Sz*r a hideg szél nélkül, de széllel még sz*rabb” – tartja a Jósvafői helytörténeti füzetek 8. számában olvasható közmondás és igaza van: nálunk például ugyan csak mínusz 6 fok van (lesz ez még hidegebb is) csütörtökön, de reggelre befagyott a kapunk. A nagy szél miatt a zár öngyújtóval melegítése sem játszott, ráadásul a szomszéd majdnem ránk hívta a rendőrséget, miután a kerítésen átmászva hagytuk el az objektumot.  

Az előrejelzéseknek megfelelően sarkvidéki levegő tört be nem csak az udvarunkba, de egész Magyarországra, ennek nyomán számos megyében hófúvás, ónos eső és intenzív havazás keseríti meg az ottaniak életét. A közútkezelő ennek megfelelően minden hadra fogható munkagépével és humán erőforrásával dolgozik országszerte, a legmagasabb készültségi fokozatot elrendelve.

Az okokról és a várható fejleményekről Szabó Beát, az Időkép.hu meteorológusát kérdeztük.

– Hogy kerül a sarkvidéki levegő az országunkba? Halmozódik, halmozódik, azután egyszer csak betör? 
– Igen. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a Sarkokon koncentrálódik a hideg, délről pedig általában meleg érkezik. E kettő határa nem egy egyenes vonal az északi félgömbön, hanem be szokott hullámozódni. Néha délről érkező meleghullámba kerülünk és van olyan eset is, amikor szakszóval „teknő” húzódik ránk, ami egy északi, hideg légtömeget jelent.

Ilyenkor, mint most is, a hullám aljába kerülünk. Ilyen, a magas légkörben lévő – megint csak szakszóval – hidegvölgy kúszott most is a Kárpát-medence fölé. Miközben ez a hideg légtömeg elérte hazánkat, az alsóbb légrétegekben egy mediterrán ciklon húzódott fölénk. Ez biztosította a csapadékot, az északról érkező hideg pedig a hőmérséklet csökkenését. Így alakulhatott ki havazás. 

– Hogyan indul el a hideg északi légtömeg felénk? 
– Mint mondtam, nem egyenes a meleg és hideg levegő határa, és ezek a hullámok Nyugat felé haladnak, mivel mi a felsőbb légrétegeket illetően a nyugati szelek övezetébe tartozunk. Ráadásul ezeken a hullámokon ciklonok is képesek kialakulni, amelyek még jobban megbolygatják az időjárást. 

– Akkor tehát jelen esetben ez a sarkvidéki levegő nem is északról, hanem kerülőúton, nyugatról érkezett? 
– Északnyugatról származik, csak a nyugati áramlás hozta be fölénk. 

– Mitől függ, hogy a beáramlott hideg levegő meddig marad nálunk?
– A következő napokban egy anticiklon ül a térségünk fölé, ami ugye azt jelenti, hogy főleg napos, eseménytelen lesz az időjárás, viszont megreked a hideg. Aminek akkor lesz vége, ha délről adott esetben érkezik egy mediterrán anticiklon. Vagy ha változik az áramlás iránya. 

– Számításaik szerint lehet tartani rendkívüli, ebben az időszakban nem jellemző hidegtől?
– Rendkívülinek rendkívüli lesz, mert a mostani telekben a mínusz tíz fok szokatlan, márpedig hajnalonta ehhez közeli értékeket érhetünk el, míg napközben is fagypont környékén, pár fokkal nulla fok alatt marad a hőmérséklet, de extrém események nem valószínűek. 

– Ez a mostani időjárási helyzet normálisnak tekinthető, vagy esetleg már ez is a globális klímaváltozás számlájára írható?
– Abszolút normális. Ennél azért jóval komolyabb teleink is voltak. 

– Meddig lesz ilyen hideg, mint most?
– Körülbelül másfél hétig. Addig még biztosan lesznek mínuszok. Utána valószínűleg szép lassan felfelé ívelő tendenciát mutat majd a hőmérséklet. De ez még nagyon messze van, nem lehet róla többet mondani.

– Sok éve azt olvastam, hogy Magyarországon két hétnél hosszabb időre nem lehet megbízható előrejelzést adni. Ez ma is áll még?
– Ez a két hét – azt kell hogy mondjam – talán még sok is. Az időjárási helyzettől függően 3-4 nap, amit biztosan lehet előrejelezni és azt sem településekre, hanem régiókra vonatkoztatva. Egy anticiklonról, amely akár két hétig a térségünkben rostokol, könnyű megmondani, hogy nem ad csapadékot, nem fog semmi rendkívüli történni, és a hőmérsékletben sem várható óriási változás, de hogyha már egy ciklon húzódik fölénk, annak mozgása, középpontja, valamint, hogy melyik részébe esünk majd bele, ezt azért napokkal előre lehetetlen megmondani. 

– A mai csütörtök a statisztikákat vizsgálva egy átlagos februári napnak tekinthető?
– Igen. Azt tudom mondani, hogy ez az átlagos. És nem az, ami eddig volt.