A későbbi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró és zeneszerző Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász és Vajna Márta tanárnő gyermekeként. Dédapja Maróti Géza építész és iparművész volt. Kiskorában zongorázni tanult, majd átváltott a gitárra.
Villamosmérnöknek készült, le is diplomázott, de életét akkor már a zene töltötte ki. Érettségi után, 1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés zenekarba, ekkor ragadt rá a Tini becenév. Az együttes klasszikus felállása – a gitáron és billentyűs hangszereken játszó Bródyn kívül Szörényi Levente énekes-gitáros, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, Illés Lajos billentyűs, Pásztory Zoltán dobos – 1965-re alakult ki.
Az év nyarán a nógrádverőcei ifjúsági táborban játszottak, itt születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok (Az utcán, Óh, mondd). Még az év során elkészült az első magyar nyelvű beat kislemez (Táskarádió), és Koncz Zsuzsa a tévében elénekelte Rohan az idő című dalukat, innen számítható a magyar nyelvű beatzene.
Az 1966-os első Táncdalfesztiválon megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk megosztotta a közönséget is, de az 1968-as fesztiválról az Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel szinte minden díjat elhoztak.
Az Illés – az Omega és a Metró mellett – az ország legnépszerűbb zenekara lett, számaik zömét Szörényi Levente szerezte, a Bródy János által írt, gyakran áthallásos, politikailag kényes szövegek az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. A hatalom azonban próbálta őket kontrollálni, mire a külső és belső küzdelmekbe belefáradt Illés Lajos 1973 végén feloszlatta a zenekart.
1974-ben Bródy létrehozta a Fonográfot, mellette a korszak legsikeresebb énekesnőinek, Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeit is jegyezte, mint dalszerző. Szövegeit ebben az időben erősebben cenzúrázták, mint korábban, de mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf-korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a Kőműves Kelemen és az István, a király.
A dalszerző önálló korszaka 1978-ban kezdődött, a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival.
1980-ban jelent meg első szólólemeze Hungarian Blues címmel, rajta a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és a Mama, kérlek című slágerekkel. Ezt az 1984-ben kiadott Ne szólj szám című album követte, rajta többek között a hatvanas években betiltott, egy nemzedék himnuszának számító Ha én rózsa volnék kezdetű dallal.
Ezt követően négy-ötévenként jelentkezett önálló nagylemezzel. 2001-ben jelent meg a Kockázatok, 2011-ben az Illés szekerén, 2016-ban a Ráadás és 2020-ban a Gáz van, babám! címmel a nyolcadik szólólemeze.
Ő volt Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének a szövegírója, és Halász Judit legsikeresebb dalainak is ő a szerzője. Titokban még a „rivális” Omega együttesnek is írt szöveget, többek közt a Léna című slágerét.
Dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a hatvanas évek végén. „Az álláspontom ugyanaz, mint ötven éve, csak az élet díszletei cserélődnek mögöttem, akár egy forgószínpadon” – nyilatkozta 2015-ben. Vámos Miklós 1994-ben könyvet írt róla Ha én Bródy volnék címmel.
Bródy János több mint 60 nagylemez elkészítésénél közreműködött, 800 dalt fűznek a nevéhez és 200 dal zenéje is kapcsolódik hozzá.
