Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A kistelepüléseken a legtöbb diák ment iskolába, inkább Budapesten maradtak otthon

Szerző: | 2021. április 19., 19:08 | Belföld

Fotó: Unsplash

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az első iskolai napon a diákok körében 10-20 százalékos volt a hiányzás, településtípusonként nagyon eltérő adatokkal. Erről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter beszélt lapunknak hétfő délután, amikor a nyitás tapasztalatairól kérdeztük. Sok igazgatóval, tankerületi vezetővel egyeztetett országszerte, és azt találták, hogy jellemzően a kisebb településeken ment mindenki, egyes helyeken hiányzó is alig akadt. Budapesten többen maradtak még otthon, míg a nagyvárosokban ez az arány nagyjából 15 százalékos. Ha összességében nézzük, a hiányzók aránya átlagosan tíz százalék alatti, de előfordul mindenhol egy-egy osztály, ahol a szülőközösség összefogott, és jóval többen maradtak távol. Ezek legalábbis Horváth tapasztalatai, amiket az első körbekérdezések alapján leszűrt.

HIRDETÉS - AIP

A pedagógusok körében viszont, úgy tudja, szinte száz százalékos volt a munkát felvettek aránya. Akiket megkérdezett, mind azt mondták, hogy nem volt hiányzó, de még pontos számokat nem tud mondani. Ezt ő annyiban jó üzenetnek tartja, hogy az ország számára kiderült, számíthat a pedagógusokra, amikor a jelenléti oktatásra kerül sor.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Ehhez ugyanakkor érdemes hozzávenni azt a hétfő délutáni hírt is, amiről a Népszava számolt be. Eszerint a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskolában egy kivétellel egy alsós tanár sem ment dolgozni, mert azt nem tartották biztonságosnak. Ezt követően az igazgató egyenként minden pedagógust behívott, és fegyelmit kaptak, ám később az ATV Híradója szerint a tantestület büntetését visszavonták, és kompromisszum is született. Utóbbi szerint a tanárok vállalják a jelenléti oktatást, ha a teremben legfeljebb 10 gyereknek kell órát tartaniuk. Mindenesetre az ügy rávilágít arra: az iskolában megjelenő pedagógusok közt is lehettek olyanok is, akik tartottak a következményektől, ezért nem maradtak otthon.

Kérdésünkre, miszerint mit gondol a mostani védelmi intézkedésekről, és a következő hetekben várhatókról, Horváth kifejtette: a jelenlegi ütemezést jónak tartja, ha pedig valóban nem fut már fel a járvány, a biztonsági intézkedések elégségesek lehetnek. A pedagóguskari elnök kiemelte, hogy akik nem mentek iskolába, ők is többnyire nem határozatlan időre kérték a távolmaradást, hanem egy hétre. Meglátják így majd, hogyan alakul a járványügyi helyzet, mit mondanak a bent lévők, aztán ennek függvényében döntenek majd egy héttel később.

Horváth Péter azt fontosnak tartaná, hogy a hátrányosabb helyzetű régiókban élők minél nagyobb számban visszatérjenek, mert őket kevésbé tudják segíteni az otthoni oktatásban. A hiányzók be tudnak jelenleg kapcsolódni kamerán keresztül az iskolai órába? Kérdésünkre azt mondta, a legtöbb helyen ez nem lehetséges, és ő maga nem is tartaná jó ötletnek. – A tanítás ebben a korosztályban még intimebb élmény, mint később, és ki szeretné azt, hogy valaki mondjuk a tanteremben felel, más meg ezt otthonról nézi, és esetleg kineveti a bent lévőt? – tette fel a kérdést. Szerinte rossz szájízt vonna maga után, „a tanítási óra hangulata nem olyan, hogy azt otthon lehet nézni a tévén, majd esetleg felvenni és tovább küldeni másoknak” – mondta, hozzátéve, hogy az orvosi rendelőben és a pszichológusi rendelőben sem vesznek fel és közvetítenek dolgokat.

Nem mindenhol dönthettek szabadon a szülők

Másként látja a Szülői Hangtól Miklós György, aki szerint jó lenne, ha az otthon ülők kamerán keresztül be tudnának kapcsolódni az órába, és úgy tudja, ez egyes helyeken működik is. Van viszont olyan tapasztalat, hogy a pedagógus szívesen segített volna az online közvetítésben, de az intézmény ezt nem engedte – mondta. Kérdésünkre, hogy mit gondol Horváth felvetéseiről, azt mondta: az eddigi online oktatás során is felmerülhetett volna hasonló probléma, így a kérdés nem új keletű, és a távolmaradóknak igenis segítség lenne, ha be tudnának otthonról kapcsolódni. – Persze, az nem jó, ha valahol kinevetnék a másikat, és az is elképzelhető, hogy az órai hangulatot nem lehet otthonról átérezni. De mégis fontos lenne amiatt, hogy ne maradjanak le a járvány miatt otthon maradtak – mondta. Úgy látja, ennek az egésznek kapásból működnie kellett volna mindenhol, hiszen egy éve benne vagyunk ebben a helyzetben, mindenki tudja, hogy valamiféle digitális oktatásra szükség van.

A másik problémának Miklós azt tartja, hogy szerinte nem mindenhol dönthettek szabadon a szülők a távolmaradásról. Eleve ott voltak a hátráltató tényezők: van, aki az otthonlétet választotta volna, de nem tud táppénzre menni, nincs több szabadsága, így nem maradt más opció. Illetve hallott olyat is, hogy a szülőket levélben arról tájékoztatták: aki otthon marad, annak nem lesz része távoktatásban sem, maximum megkapják külön a tananyagot, ami órán elhangzott. Lehet, hogy amiről tájékoztatták a szülőt, nem jogszerűtlen, mégis volt egyfajta burkolt fenyegetésíze, vélte Miklós, aki szerint lehetne az egészet jóval konstruktívabban, együttérzőbben végezni, hiszen a gyerekek érdeke végső soron, hogy a lehető legjobb oktatásban részesülhessenek. Miklós gondnak tartja azt is, hogy nem jött elégséges visszajelzés arról, ha a szülő iskolába engedi a gyerekét, ezzel mekkora rizikót vállal.

Kerestük a Pedagógusok Szakszervezetét is, de ők még nem tudtak egyelőre konkrét tapasztalatokról beszámolni. Felhívták viszont a figyelmünket hétfői közleményükre, amiben azt írták: „Az EMMI az elmúlt időszakban több alkalommal is tévesen interpretálta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontját, amelyet a tárgyalásokon képviselt. A PSZ nem üdvözölte az iskolák újranyitását, csak részsikernek tartotta. Az óvodákat és iskolákat mindaddig zárva kell tartani, amíg a járványügyi adatok nem mutatnak megfelelő szintet a nyitáshoz, vagyis az új fertőzöttek száma nem csökken napi 1400 fő alá.” A PSZ a közleményében azt kérte, hogy az osztálylétszámokat csökkentsék minimálisra, a tantermekben írják elő a kötelező távolságtartást, az otthon maradókat pedig semmilyen retorzió vagy hátrány ne érje. A PSZ szerint akik nem érzik biztonságosnak, dönthessenek úgy, hogy május 10-éig nem engedik iskolába a gyereket, továbbá ahol megoldható, a gyerekeket a Digitális Kollaborációs Téren (DKT) keresztül kapcsolják be a tanórába. Egy nap ne legyen párhuzamosan online és jelenléti oktatás egy pedagógusnak sem, a pedagógusok esetleges túlmunkáját fizessék ki, a kötelező óvodáztatást függesszék fel, a GYED-en és GYES-en lévő szülőket kérjék arra, hogy tartsák otthon óvodás gyereküket – követelték.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Horváth Péter, iskolák, Miklós György, Nemzeti Pedagógus Kar, oktatás, Pedagógusok Szakszervezete, Szülői Hang


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest