A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) megbízásából a Policy Agenda 2017 után, a 2018. évi szja adatbázis alapján is megvizsgálta a munkajövedelmek eloszlását a társadalomban. Elvégezték a kutatást a 2019-es februári adatok alapján is, akkor az derült ki többek között, hogy átlagosan majdnem 90 ezer forinttal kerestek kevesebbet az emberek, mint amennyit a KSH statisztikája mutatott – írja a 24.hu.

A 2018-as adatok vizsgálata is meglepő eredményeket hozott. Kiderült, hogy mindössze 2,9 millió embernek van éves szinten minimálbérnél magasabb bevallott jövedelme. A dolgozói társadalom felső 10 százaléka változatlanul annyit keres, mint az alsó kétharmadba tartozók. A 2018. évi személyijövedelemadó-bevallások alapján vizsgálták azt is, milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Megállapították, hogy a magyarországi bérrendszer változatlanul torz és nem csökkentek a jelentős egyenlőtlenségek.

A minimálbért sem keresték meg

A 2018-as évben a KSH felmérései szerint 4,47 millióan tartották magukat foglalkoztatottnak. Ők nyilatkoztak úgy, hogy munkát végeztek, és ezért bért/fizetést kaptak. A foglalkoztatásuk módja természetesen nagyon eltérő.

Az szja-adatbázis szerint a munkaviszonnyal rendelkezők között:

  • 32 százalék még a minimálbért sem kereste meg havi átlagban;
  • 45 százalék a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza;
  • 23 százalék keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2018-ban éves szinten körülbelül 997 ezer dolgozó keresett az átlagbér felett.

A 24.hu szerint ezek az adatok, arányok összevethetők a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékekkel. Ezeket az értékeket a járulékokkal bruttósítva azt láthatjuk, hogy a munkaviszony alapján bérjövedelemmel rendelkezők közül mintegy 2,8 millió munkavállalónak volt magasabb jövedelme a létminimumnál, és 2,3 millió fő keresett jobban a társadalmi minimumnál.

A 2018 évi adatok némi javulást jeleznek az előző évhez képest, de még így is majdnem 1,5 millió azok száma, akik a létminimum összege alatt kerestek havi szinten.

Egyértelmű, hogy a munkajövedelmek szerinti adatok és a KSH foglalkoztatotti adatai között változatlanul eltérés van. A KSH szerint 4 millió alkalmazott volt havi átlagban, és ezek 4,2 százaléka részmunkaidős. A Belügyminisztérium adatai alapján 135,6 ezer fő volt a havi átlagos közfoglalkoztatotti létszám.

A részmunkaidősök és a közfoglalkoztatottak száma azért érdekes, mivel a jövedelmük kisebb lehetett a minimálbérnél. (Ez az állítás a részmunkaidősök esetében nem biztos, hiszen ott lehetséges, hogy még részmunkaidőben foglalkoztatva is többet kerestek, mint azok, akik teljes munkaidőben dolgoztak minimálbéresként.)

A 24.hu azt írja, konzervatív becsléssel azt lehet mondani, havi átlagban 3,590 millió foglalkoztatott volt, és az ő bérük magasabb kellett legyen a minimálbérnél. Ezzel szemben egész évre nézve mindössze 2,9 millió ember vallott be a NAV-nak minimálbért meghaladó mértékű munkajövedelmet. A két létszám között tehát jelentős, 770 ezer fős különbség van. Az egyéb dolgozóknál 110 ezer fős volt ez az eltérés.

A különbség persze magyarázható a foglalkoztatotti statisztika módszertanával. Így elfogadható az, hogy 2018-ban havi átlagban 4 millió 460 ezer fő dolgozott, azaz a módszertan alapján ennyien állították, hogy munkát végeztek és ezért pénzt kaptak. Az szja-adatok azonban azt mutatják, hogy nagyon sokan vagy teljesen elbújnak az adóhatóság elől a megszerzett jövedelmükkel, vagy lényegesen kisebb jövedelmet vallanak be (inkább a munkáltatójuk), mint amit havonta kézhez kapnak.

Hatalmas a béregyenlőtlenség

Az szja-adatbázis alapján megvizsgálták azt is, hogyan alakultak a KSH által jelzett átlagkeresetek, illetve az átlagot jobban kifejező mediánjövedelmek (ez az az összeg, aminél ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint ahányan többet).

A munkaviszonyból származó bérjövedelmek átlaga 2017-ben bruttó 224 997 forint volt, míg a mediánbér csak 170 209 forint.

A munkaviszonyból származó bérjövedelmek átlaga 2018-ban bruttó 251 046 forint volt, míg a mediánbér mindössze 194 723 forint.

2017-ről 2018-ra érezhető a bérszintemelkedés, amit a minimálbér és garantált bérminimum kötelező emelése váltott ki. A mediánbér és az átlagbér eltéréseiből pedig látni, hogy mennyire jelentős a béregyenlőtlenség, az arányok azonban lényegében változatlanok.

A dolgozókat kereset alapján jövedelmi tizedekre osztva megállapították azt is, hogy összességében a felső keresetű tizedbe tartozók, azaz a legjobban keresők 2018-ban annyit vittek haza, mint a társadalom alulról számított tizedeinek majdnem kétharmada (65 százalék). Másként mondva, ez azt jelenti, hogy 428 ezer ember bérjövedelme megegyezik mintegy 2,8 millió fő keresetével.