„A párttá alakulást egy olyan rangnak tekintjük, amiért meg kell, meg akarunk dolgozni. A Nép Pártján Mozgalom csak akkor alakul párttá, ha kellő társadalmi támogatottság áll mögötte, vagyis megérdemli a párttá alakulás rangját” – erről írt a mozgalom „alapvetéseiben” Jakab Péter.
A Jobbikot nemrég elhagyó politikus azt is leszögezte, hogy a kormányváltáshoz az ellenzéket meg kell újítaniuk, ám ezt nem fejtette ki részleteiben. Csak annyit írt, hogy az ellenzéki pártok ne önmagukkal foglalkozzanak, hanem a választókkal. Ők szerinte ezt teszik: „igenis érezze a magyar ember a legkisebb faluban is, nincs egyedül a bajával, ellenben együtt erő vagyunk. Olyan erő, amely előtt ennek a hatalomnak is meg kell hajolnia, hisz azért mégiscsak a víz az úr”. Egyúttal bírálta is az ellenzék többi szereplőjét, mert „ma sokszor abban versenyeznek egymással, hogy ki a jobboldalibb, meg ki a baloldalibb, ki a konzervatívabb, meg ki a legliberálisabb, ki a zöldebb”. Ám nekik – mint írta – nem jobboldalibbnak meg baloldalibbnak kell lenniük másoknál, egyszerűen csak emberibbnek.
Jakab Péter az alapvetésekben azt is egyértelművé tette, hogy hisznek az összefogás erejében, de abban „csak azoknak van helye, akik a jelenben is képesek erőt, teljesítményt felmutatni, és nem pusztán a sajt múltjuk okán formálnak jogot az ország sorsának alakítására”.
Jakab Pétert az idei országgyűlési választások után még újraválasztották a Jobbik elnökének, ezt követően ugyanakkor belső harcok indultak és teljesen elfogyott a pártelnök körül a levegő. Lemondott vezetői posztjáról, ezzel együtt pedig – még jobbikosként – látványosan elkezdte építeni új brandjét, a Nép pártján szlogennel. Augusztus első felében Gyöngyösi Márton, a Jobbik új elnöke lényegében választás elé állította, amire az volt a reakciója, hogy kilépett a pártból. Kilenc nappal később, augusztus 20-án pedig zászlót bontott új mozgalma, a Nép Pártján.
