– A miniszterelnök minden fontos ügyben hajlandó és szereti kimondani a végső szót – fogalmazott a Magyar Hangnak Budapest főépítésze, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank tetőzetének átalakítása mellett a várbeli visszaépítések, az ottani modern épületek bontása is azt mutatja, hogy a kormányzat mennyire semmibe veszi a műemlékek, az épített örökség jelentőségét.
Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens a Partizánnak adott interjújában fogalmazta meg aggályait a kormányzat műemléki ügyekhez való hozzáállásával kapcsolatban. A szerda estétől látható interjú vasárnapi behangozójában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújítását emelték ki – ennek hatására hétfőn reggel Bátonyit kirúgták az Építési és Közlekedési Minisztériumban betöltött állásából.
Ennek apropóján megkerestük Erő Zoltánt, hogy mondja el, Budapest főépítészeként miként értékeli az MNB épületének átalakítását, mit gondol a kormányzat örökségvédelmi hozzáállásáról, és arról, mi szerepe a fővárosban a visszaépítéseknek, illetve mire lenne valójában szükség a történelmi épületegyüttesek megóvása érdekében.
– A városi önkormányzatok jogszabályainak felülírása sajnos egyre nyomasztóbb hatással van a közigazgatási rendszerre. Lázár János építési és beruházási miniszter 2023-ban az építészeti törvény előkészítése során megígérte, hogy egyre kevesebb lesz a nemzetgazdaságilag kiemelt projekt. Ehhez képest az elmúlt hetekben azt hangoztatta, hogy mindez „Magyarország stratégiai érdeke, ennélfogva a kiemelt eljárásrend alkalmazása olyan lehetőség, amelyről Magyarország nem mondhat le.” Vérlázító megoldás ez az önkormányzatok szempontjából. Az önkormányzatiság lényegének, a szubszidiaritás elvesztésének az egyik nagyon fontos lépése, hogy minden helyi döntést fölül lehet írni – fogalmazott Erő Zoltán.
Vajon ki lakik majd a mini-Dubaj felhőkarcolójának legfelső emeletén? – Erő Zoltán főépítész a Kultúrtájban
Mire emlékeztet a MOL-torony alakja? Miért megtévesztő a „lakópark” elnevezés, és miért élhetőbbek a lakótelepek? Nézze meg Ön is legújabb műsorunkat!
A főépítész szerint ugyan a helyi védettséget nem lehet figyelmen kívül hagyni, de az önkormányzati szabályozási terveket, településrendezési terveket, helyi települési arculati előírásokat kormányrendeletekkel bármikor átírhatják. – Véleményünk szerint alkotmányossági kételyek merülhetnek fel ezzel kapcsolatban. Nem lehet kormányrendelettel olyan önkormányzati jogot elvenni, amit törvény biztosít – mondta el a szakember.
Erő Zoltán szerint ugyanez történhet az állami örökségvédelem esetében is. A döntések centralizálása állhat annak a hátterében, amiről a mostani Partizán műsora is szól. – Ha valaki be szeretné építeni egy, a Magyar Nemzeti Bankhoz hasonló minőségű épület tetőzetét, de a hatóság azt ellenzi, akkor nyilván a kormányzati hierarchiában egyre magasabban születnek meg azok a döntések, amelyek ezt lehetővé fogják tenni. A miniszterelnök minden fontos ügyben hajlandó és szereti kimondani a végső szót – mondta.
Budapest főépítésze szerint a több mint 100 éves, műemléki védelem alatt álló Magyar Nemzeti Bank új, üveg panoráma teteje építészetileg szerencsétlen megoldás, egyáltalán nem harmonizál a székház eredeti stílusával. – Nem lett gazdagabb tőle az épület. Megszűnt egy olyan érték (a tetőszerkezet), ami professzionális része volt az Alpár Ignác által tervezett székháznak. Az ilyen kétséges minőségű megoldások ellen csak úgy lehet védekezni, ha valódi szakmai egyeztetés történhet az érvényességükről – mutatott rá Erő Zoltán. A Magyar Nemzeti Bank tetőzetének átalakítása mellett a várbeli visszaépítések, az ottani modern épületek (Teherelosztó, a Diplomata ház) bontása is azt mutatja, hogy a kormányzat mennyire semmibe veszi a műemlékek, az épített örökség jelentőségét. – A kormányzati ízléssel dolgozni nem könnyű. Miközben a szakmai csoportosulások, kamarák, tervzsűrik lehetővé tennék, hogy valódi, előremutató értékek születhessenek, de épp ezeket kerüli meg ez a központosítás.
Erő Zoltán szerint a helyi védettség az, ami még visszatartó erővel bír. – Ezeknek van egy sajátos eljárásrendje, persze azt nem lehet kijelenteni, hogy minden rombolást meg lehet akadályozni. Mivel a kötöttségek miatt súlyos fejlesztési négyzetmétereket veszít a beruházó és ezáltal romlik az anyagi pozíciója, az örökségvédelem korlátozásokat jelent, amit tudomásul kell venni. Az örökségvédelem a védettség kimondásával, az értékítéletével, az eljárásrenddel a közjót képviseli. Ez egy nemes és nagyon fontos intézményrendszer, ami a kimagasló értékeket országosan, a többit helyi védelemmel óvja. Nem kéne ezen átlépni – hangsúlyozza Erő Zoltán.
Leépülő állam: Módszeresen kivéreztették a műemlékvédelmi intézményrendszert
A szakma és a hatóság így csak felesleges akadálynak tűnik a kormány számára.
Mint azt a szakember elmondta, az örökségvédelem egyik alappillére a jogi védelem, de ugyanilyen fontos a támogatás. Erő Zoltán szerint fontos lenne egy olyan támogatási rendszer kidolgozása, amely anyagilag segíthetné az országosan, illetve a helyileg védett épületeket. – Voltaképpen az is egyre sürgetőbb, hogy Budapesten a történeti városmag megóvására létrejöjjön egy olyan városrehabilitációs program, ami az ezredfordulón még létezett. Kihelyezték a forrásokat, direkt támogatás vagy kamatmentes hitel formájában, ebből a társasházak vagy önkormányzatok felújították az épületeket. Ilyen forrás ma nem áll rendelkezésre. De mihamarabb tenni kell valamit a főváros történeti városrészének a megóvása érdekében – mondta el a főépítész.
