Áder az Alkotmánybírósághoz fordulhat a „börtönbizniszről” szóló törvény miatt
Képünk illusztráció (Fotó: Tom Blackout/Unsplash)

Ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés – véli Schiffer András.

Az Országgyűlés 139 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett elfogadta a Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett, a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényt.

Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a parlamenti szavazáson kiderült, hogy a baloldal ismét a bűnözők és a „Soros-hálózat” oldalán áll, mivel „Gyurcsányék, sem a szocialisták, sem a párbeszédesek nem szavazták meg a kártalanítások kifizetésének felfüggesztését.”

Az egykori elszámoltatási kormánybiztos kifejtette, megtették az első lépést a „börtönbiznisz” megállításához, felfüggesztik a kifizetéseket, de ez önmagában nem elég, új szabályozásra van szükség, hogy „végképp elzárjuk a pénzcsapokat”.

Budai Gyula elárulta, a mostani egy ideiglenes döntés, végleges szabályozás a nemzeti konzultáció után lesz. Mivel a képviselő szerint a döntés miatt a „Soros-hálózat” minden fronton támadni fogja a kormányt, ezért arra kérik „a magyar embereket a nemzeti konzultáción”, hogy adjanak felhatalmazást, és mondják el véleményüket a témában.

A konzultáció egyik kérdése az lesz, hogy támogatják vagy ellenzik a magyarok az ilyen kártérítési perek lehetőségét. A másik kérdés pedig arról szól majd, hogy az ilyen kártérítési pénzek az elítéltekhez vagy az áldozatokhoz jussanak-e el.

Varga Judit korábban, a javaslat általános vitájában elmondta, a kabinet célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára többmilliárdos iparággá vált. Közölte, a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

Mészáros Lőrinc is hasznot húz a börtönbizniszből | Magyar Hang

A Privátbankár kedd reggeli cikke veszi górcső alá, hogy a korábbi felcsúti polgármesternek milyen érdekeltségei vannak a börtönök környékén. Két kérdés is vonatkozik majd a börtönbizniszre a nemzeti konzultáció kérdőívén - miközben erről törvényt is készül elfogadni a parlament.

Schiffer András a Hvg.hu-nak írta le véleményét még hétfőn a most elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, „ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés”.

A jogász, volt LMP-elnök szerint a Fidesz 2010 óta próbálja korlátozni a bíróságok autonómiáját, de eddig nem gátolta az eljárásokat jogerősen lezáró bírói döntéseket.

Kifejtette, az Alaptörvény alapján az Országgyűlésnek a törvényalkotás pillanatáig van köze ahhoz, hogy politikai akaratát jogi normába öntse, az utána önálló életre kel, a bíróság alkalmazza. – Ez az elv sérül most, ezért életbe lép az Alaptörvény 9. cikke, amely szerint a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett – írta Schiffer András.

Szerinte a börtönviszonyok humanizálása ellen indított állami hecckampány rövid távon biztosan sok szavazatot hoz. Hosszabb távon viszont garantáltan szétveri a közbiztonságot.

A kormány értelmezésében a börtönbiznisz fogalma azt jelenti, hogy az elítélt bűnözők a Soros-hálózat ügyvédeinek segítségével eddig 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen többnyire a zsúfoltság miatt, és ez csak eddig 8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek – írta keddi cikkében a Privátbankár.

A portál megjegyzi, hogy egyes magyarországi börtönök public private partnership (ppp) konstrukcióban épültek meg egy 2004-es kormányhatározat alapján, költségvetési és költségvetésen kívüli forrásokból, állami-magán finanszírozással működnek.

A 2023-ig érvényes szerződéseket még az MSZP-SZDSZ kormányok kötötték, de a Fidesz sem bontotta fel őket. Nem véletlenül. A szombathelyi börtönt 2008-ra a ZÁÉV Zrt., a Mátra Holding Zrt. és a Future Zrt. alkotta konzorcium építette meg, a másfél évtizedes futamidő végéig az állam évente 1,9 milliárd forintos szolgáltatási díjat fizet a magáncégeknek. A ZÁÉV pedig Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó tulajdonában van, tehát a börtönbizniszből a volt felcsúti polgármester is gyarapodik.