Ajánlást kaptak a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük – írja a Népszava. A Klebelsberg Központ szerint az intézmények maguk dönthetnek, hogy ezt mennyire veszik figyelembe.
Több gimnázium felvételi tájékoztatójában is megjelent, hogy a különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot, melyek a következők:
• négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot,
• a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot,
• a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot
„ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni. Amennyiben az iskolák figyelembe veszik ezt a számítást, az sokaknak megakadályozhatja a gimnáziumi továbbtanulást, ugyanis az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly a nyolcadikos általános iskolások 47,8 százaléka 50-nél kevesebb pontot ért el a központi írásbelin. Kivételt jelentenek ugyanakkor azok a gimnáziumok, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.
A tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ a Népszavának elismerte, hogy létezik ilyen ajánlás, de minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszik figyelembe. Szerintük az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben. Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen érvelésük szerint jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz.
– A mostani rendszerben nem ritka, hogy egyes igazgatók konkrét előírásként értékelik az elvárásokat, ajánlásokat, főleg, ha azok föntről jönnek – mondta a lapnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. – A központi „ajánlás” és a Klebelsberg Központ magyarázata mindenesetre abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok véletlenül se legyenek az esélyteremtés helyszínei. A lemorzsolódást úgy csökkentenék, hogy akinél fennáll ennek a veszélye, az be se tegye a lábát a gimnáziumba. Mindenki menjen a helyére és ott húzza meg magát – fogalmazott Nagy Erzsébet, aki ezt „gusztustalan elitista szemléletnek” nevezte.
