Egy szeptemberben megjelent javaslat alapján jelentősen átalakítaná az Európai Bizottság a területalapú agrártámogatások rendszerét. A javaslat egy szakértők által készített ajánlás, amely az Európai Bizottság agrárpolitikájának vezérfonalát jelentheti a következő ciklusban, és az egyik legfontosabb pontja, hogy a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerének teljes átalakítását javasolja: a támogatások odaítélésekor a jövőben az Európai Unió nem azt venné figyelembe, hogy mekkora területen gazdálkodik valaki, hanem azt, hogy mekkora a jövedelme. A terv nagyon nehéz helyzetbe hozná a magyarországi gazdákat,
A tervek szerint az alacsonyabb jövedelmű, kisebb gazdaságok és a fiatal gazdák támogatása mellett a környezetvédelmi előírások betartásához is kötnék az uniós támogatást, így írva át a területalapú támogatások évtizedek óta létező rendszerét. Konkrét számokat ugyan nem tartalmaz a tervezet, de Magyarországon máris egymásnak feszült miatta kormány és ellenzék. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint a magyar gazdaságok 80 százaléka veszteségessé válna területalapú támogatás nélkül.
2024 a gazdatüntetések éve volt Európában. A tiltakozások során többnyire olyan gazdák vonultak utcára többek között Németországban, Belgiumban, Lengyelországban és Franciaországban , akiknek a megélhetése – állításuk szerint az Unió környezetvédelmi előírásai miatt – veszélybe került. A gazdatüntetések jó alkalmat teremtettek egyes politikai erőknek az EU bírálatára, így tett például a magyar kormányfő, Orbán Viktor is. A probléma leggyakrabban a kisebb gazdaságokat érinti, amelyek a méretüknél fogva eleve kevésbé számítanak versenyképesnek. A gazdák a problémákat az olcsóbb ukrán gabona beáramlásában, az alacsony felvásárlási árakban, a bürokráciában, a szigorú környezetvédelmi előírásokban, az aszályban és a különböző adóterhekben jelölték meg. Az Európai Unió a gazdatüntetések nyomán készítette el a tervet, amely elvileg erre a kiinduló helyzetre hivatott reagálni. E tervezetre már több, az agrárágazatot képviselő uniós szintű ernyőszervezet rábólintott, de már most érik súlyos bírálatok érik. Az egyik leghevesebb tiltakozási hullám Németországban volt, mivel a Deutscher Bauernverband (ez a Német Gazdaszövetség) egyelőre nem elégedett a tervezettel, szerintük nem jelent fordulatot az uniós agrárpolitikában, amelynek – állítják – nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a versenyképességre és az élelmiszerbiztonságra.
A területalapú támogatások jövője a magyar belpolitikában is vitát generált Nagy István agrárminiszter és Magyar Péter, a Tisza párt elnöke között. Magyar az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagjaiként felszólalt az ügyben, s itt kifejtette, hogy szerinte az uniós területalapú támogatást mindenképpen meg kell tartani, „ugyanakkor kezelni kell azt a nyilvánvalóan tarthatatlan helyzetet, hogy a gazdaságok 10 százaléka az Unióban elviszi a földalapú támogatások 80 százalékát, és azt, hogy az uniós gazdák 2 százaléka kapja a fejlesztési támogatások 60-70 százalékát. Ez a pénz pedig Magyarországon jellemzően a kormányhoz köthető oligarchákhoz kerül”. Hozzátette azt is, hogy „támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermesztés helyett”.
Nem kellett ennél több Nagy István szakminiszternek, aki úgy tűnik, komolyan vette Orbán Viktor kormányfő kötcsei fölhívását, amely szerint valamennyi kormánytagnak bele kell állnia a szakvitákba, így hát kivonta ő is a kardot.
„Elképedve nézem azt, hogy Magyar Péterék asszisztálnak ehhez, elfogadják ezeket, sőt állnak az élére ennek a folyamatnak, és kijelentik, hogy el kell vonni a gabonatermeléstől a támogatást, majd hogy csak a zöldség-gyümölcs termesztést lehet támogatni” – mondta a Kossuth Rádióban vasárnap Nagy István agrárminiszter, annak ellenére is, hogy az ellenzéki vezető nyilatkozata ilyen állítást nem tartalmazott. Nagy István úgy fogalmazott, hogy „aki kívül áll az agrárium területén, nem érti, miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák megkapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni”. Megjegyezte: annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé lehessen tenni, szükségesek a támogatások.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára is a területalapú támogatások megtartása mellett foglalt állást, amikor a Magyar Hangnak kifejtette: rossznak tartják az uniós javaslat irányát.
– Területalapú támogatások nélkül a magyarországi vállalkozások 80 százaléka veszteséges lenne, ki jobban, ki kevésbé – mondta a Magyar Hangnak az érdekképviseleti vezető. Szerinte a területalapú támogatás jelenlegi rendszere igazságos, és azokat a többletköltségeket kompenzálja, amelyek úgy keletkeznek, hogy az uniós gazdálkodóknak szigorúbb állat-és növényvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, mint számos más ország mezőgazdaságának, amelyek így olcsóbb konkurenciát tudnak támasztani az európai mezőgazdaságnak.
Ugyanakkor konkrét számokat egyelőre nem határozott meg az uniós javaslat azzal kapcsolatban, hogy ki számíthat a jövőben kis gazdálkodónak, ezt a későbbiekben egy munkacsoport dolgozná ki. Az tény ugyanakkor, hogy Magyarországon 160 ezer gazdálkodó kap területalapú támogatást, amely éves szinten nagyjából 550 milliárd forint, óriási összegről van tehát szó.
Nem véletlen, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége már kifejezte tiltakozását: „a területalapú támogatások elvonása súlyos következménnyel járna az európai gazdatársadalom egészére” – hangzott el a két szervezet közös sajtótájékoztatóján, még október 21-én. Papp Zsolt György, a NAK elnöke szerint az uniós a munkaanyag ellentétes a termelők és a fogyasztók érdekeivel. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke pedig azt emelte ki: Brüsszel célja az agrártámogatások átalakításával, hogy a jogállamisági feltételek kiterjesztésével – mondvacsinált indokokkal – az agrárpénzeket is el tudja vonni a gazdáktól.
