Szeptemberben a világ eddigi harmadik leghalálosabb Marburg-vírusjárványa tört ki Ruandában. A legutóbbi adatok szerint a betegségben eddig 65-en fertőződtek meg, és közülük 15-en meghaltak. A genetikai adatokat visszavezetve most megállapították, írja a Nature, hogy a járvány kezdőpontjában a vírus egyetlen denevérről ugrott át az emberre, amikor az első beteg belépett a denevérek lakhelyéül szolgáló barlangba.
Ez igazából jó hír a virológusok szerint, mert ők attól tartottak, hogy a járvány sokszoros átugrással vette kezdetét, vagyis nem egyetlen „nulladik” betegre vezethető vissza. Ha ez utóbbi forgatókönyv igazolódott be, az erősítette volna azokat a félelmeket, miszerint a járványt nem lehet Ruandában lokalizálni, hanem az szétterjedhet más országokban is, és egymástól független gócai keletkezhetnek.
Emellett a kutatók dicsérik a ruandai hatóságok határozott reakcióját is. Amint felismerték, hogy baj van, hatékony kontaktuskövetést vezettek be, gyorsan azonosították a potenciális nulladik beteget, illetve megszekvenálták a vírus genomját is, amit a világ más kutatói rendelkezésére bocsátottak. Ezután, kevesebb mint egy héten belül, már egy kísérleti vakcinát is be tudtak adni az érintetteknek. Ezzel a gyors reakcióval egyelőre sikerült Ruandán belül tartani a járványt, és mindez azt mutatja, hogy ha a hatóságok rátermettek, nem képtelenség megállítani az efféle vérzéses lázak elterjedését.
A Marburg-vírus az ebola közeli rokona, és magas lázat, súlyos hányást, hasmenést, illetve az orr és az íny vérzését okozza. Jelenleg nem létezik ellene bizonyított terápia vagy oltás, de a Sabin Intézet kifejlesztett egy kísérleti vakcinát, amit rutinszerűen beadnak a fertőzöttek kontakszemélyeinek. A betegség az ebolához hasonlóan főként a testváladékokkal való érintkezés útján terjed. Az utóbbi években igen megszaporodott a vírus előfordulása. Ez a valaha volt első ruandai járvány, Ghánában, Tanzániában és Egyenlítői-Guineában 2022-2023-ban voltak az első járványok. Korábban egy évtizedben csupán egy-két járvány fordult elő az egész világon.
Bár a járvány mortalitása szörnyen magas (24 százalékos), még mindig jóval elmarad a korábbi járványok halálosságától. Máshol a betegek 90 százaléka meghalt. A mostani csökkent arányt azzal magyarázzák, hogy gyorsan felismerték a betegséget, az érintettek gyorsan orvoshoz kerülnek, és a járványügyi védekezés is jól működik (bár az is közrejátszik, hogy a mostani betegek többségükben fiatal egészségügyi dolgozók.
A fertőzött betegekből izolált vírusok genomjának szekvenálása azt mutatta, hogy az összes kórokozó közeli rokona egymásnak, ami azonos eredetre, és gyors terjedésre utal. Emellett a vírusok közeli rokonságban áll egy olyan vírussal, amit 2014-ben Ugandában, illetve 2009-ben egy denevérben találtak. Minthogy a denevérből történt izolálás óta már 15 év telt el, úgy tűnik, hogy a vírus mutációs rátája alacsony, ami jó hír a jövőbeli vakcina, illetve az esetleges terápiák szmpontjából.
