A dombóvári választás előtt

A dombóvári választás előtt

Önkormányzati és EP-választás 2024. június 9-én (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A jövő év elején esedékes dombóvári választás jelentősége abból fakad, hogy ekkor kerülhet szembe először egymással egy kormánypárti és egy tiszás egyéni képviselőjelölt. Az eredmény messzemenőkig befolyásolhatja a következő másfél év politikai folyamatait. A lehetséges következmények feltérképezéséhez első lépés az esélyek elemzése. Ehhez a 2022-es országgyűlési és az idei európai parlamenti (EP-) választás eredményei mellett a 21 Kutatóközpont felmérését használom, mivel ők településtípus szerinti bontásban is közöltek adatokat. Bár egy országos felmérés nehezen használható egy helyi választás előrejelzéséhez, Magyarországon eléggé hasonló mintázatot követnek a folyamatok ahhoz, hogy bizonyos trendeket fel lehessen rajzolni azok alapján.

Ebben a kerületben a nemrég elhunyt kormánypárti képviselő, Potápi Árpád 2022-ben 62,4 százalékot ért el, a Fidesz 58,4 százalékot, júniusban az EP-választáson 54,2 százalékot. A gyengülés mértékének megállapításához két – sokszor figyelmen kívül hagyott – körülményt kell számba venni. Egyrészt a képviselő +4 százaléka pártjához képest felerészt fakadthatott kiemelkedő egyéni beágyazottságából, teljesítményéből. Ugyanis majdnem 3 százalékot kapott a német nemzetiségi lista. A községsoros adatokból pedig kiolvasható, hogy ezek a szavazók egyéni jelöltként nagy többségükben a Fidesz jelöltjére szavaztak.

Másrészt figyelembe veendő, hogy az EP- és a helyhatósági választás összevonásánál a Fidesz azzal is számolt, hogy – különösen a kisebb – falvakban igen magas a részvétel a helyhatósági választáson, és ez feljebb fogja húzni EP-s eredményüket is. Így történt országosan és a Tolna 2. választókerületben is, ahol a községekben az EP-választás részvételi százalékaránya az országgyűlésihez képest 92 százalékos volt, a két városban, Dombóváron és Bonyhádon – ahol jóval erősebb volt az ellenzék – csak 77 százalékos. Ezeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy ebben a kerületben Fidesz 6-7 százalékot gyengült a két választás között, ami megközelíti az országos 7,63 százalékot.

A Tisza Párt esélyeit két tényező javíthatja jelentősen. Az egyik az, hogy jelöltje nemcsak a Tisza támogatóira számíthat, hanem jórészt a többi ellenzéki érzületű szavazóéra is. Nem tudni még, hogy mely pártoknak lesz jelöltje. A Mi Hazánknak minden bizonnyal, de ez a versenyt aligha befolyásolja. Ha nem indítanának, szavazóik valószínűleg megoszlanának az otthon maradók, a Fideszt, illetve a Tiszát támogatók között. A többi ellenzéki párt csak önmaga jelentéktelenségét demonstrálná saját jelölttel, mivel saját szavazóik jó része is az esélyes tiszás jelöltet támogatná. Kivételt a DK jelenthet, ha kívánatosabbnak látnák a Tisza megtorpanását, mint újabb sikerét. Mindebből az következik, hogy egy tiszás jelölt jó eséllyel számíthat az összes ellenzéki szavazat nagy többségére.

Az összes ellenzéki szavazat – a Mi Hazánkat és a kamupárt MEMO-t leszámítva – közel 37 százalék volt júniusban, ami még mindig messze elmarad a Fideszétől. Kérdés, hogy mennyit változott a helyzet június óta. Érdemes a 21 Kutatóközpont településtípusonkénti felméréséből kiindulni, és azt összevetni azzal, hogy a kérdéses kerületben milyen a községek és a városok szavazóinak aránya. Mivel a településtípusok szerint közölt adatok az összes megkérdezettre vonatkoznak, az is figyelembe veendő, hogy milyen eltérések voltak a felmérés szerint az összes választó, illetve a részt venni akaró pártválasztók szerinti arányokban. E tekintetben általában azt mutatják a felmérések, hogy a Tisza Párt szavazói jelenleg nagyon aktívak, a fideszesek jóval kevésbé, a legpasszívabbak pedig a többi ellenzéki párt támogatói. Mindezek figyelembevételével elvégezve a számítást arra jutunk, hogy most a Fidesz 46 százalékra számíthatna, a Tisza 38-ra, a Mi Hazánk 6-ra, a többi ellenzéki pedig 10-re. Ez azt jelenti, hogy ha a Tisza utóbbiak 80 százalékát maga mellé tudná állítani, akkor a Fideszével azonos eredményre számíthatna. Más megközelítésben: júniusban az ellenzéki szavazók 62 százaléka volt a Tiszáé; a felmérés szerint a biztos választók között ez most közel négyötöd. Győzelemre vagy akkor van esélye a tiszás jelöltnek, ha ez az arány 90 százalék körül lesz a jövő év elején, vagy ha addig tovább gyengül a Fidesz.

A kormánypárt minden bizonnyal rengeteg erőforrást megmozgatva próbálja majd szavazóit aktivizálni. Legnagyobb problémájuk az lehet, hogy fő kampányeszközük egy évtizede a félelemkeltés, hiszterizálás, márpedig nehezen hitethető el, hogy attól fog kitörni a világháború, ha Dombóvárt nem fideszes képviseli a parlamentben.

Fontos szempont, hogy nem általános, hanem időközi választás lesz, amikor jellemzően a kormánypárti szavazók figyelmeztetik pártjukat távolmaradásukkal. Ezért győzhetett erős fideszes kerületekben, Veszprémben és Tapolcán ellenzéki jelölt, ami azonban nem ismétlődött meg az általános választáson. A Fidesz-szavazók most meglehetősen passzívak. Ha ez így lesz vagy akár még jobban érvényesül ez a trend három hónap múlva, elveszíthetik a tolnai választást.

Ugyanakkor bizakodhat is a kormánypárt azért, mert a felmérések szerint gyengülése elsősorban az elbizonytalanodásnak tudható be. A most nem választók jelentős része vagy nem szavaz, vagy a Fideszre szavaz. (Ezt tapogathatta le a Nézőpont felmérése egyéb kérdésekre adott válaszok alapján, és részben ennek alapján „korrigálhatták” úgy az eredményt, hogy az nagy Fidesz-előnyt mutasson ki.) Ez a tényező azonban inkább másfél év múlva nehezítheti meg a Tisza dolgát, nem most.

Ebben a kerületben akkor van esélye a Tiszának, ha számottevően tud erősödni a falvakban. Ennek lehetőségére nézve kétféle forgatókönyv lehetséges. Az egyik szerint olyan betonfalat épített a Fidesz kvázi hűbéri viszonyok megteremtésével és az itt élőket elérő információs csatornák uralásával, amelyet a Tisza sem fog tudni áttörni. A másik szerint Magyar Péternek Budapesten elkezdődött és a vidéki városokban folytatódott diadalmenete egyre jobban eléri a kisebb településeket is. Tény, hogy a Fidesz 2022 és 2024 között legalább annyira gyengült a falvakban, mint a városokban (természetesen sokkal magasabb szintről indulva). Esetünkben: ha a pártra adott szavazatokat nézzük, akkor a csökkenés a két városban 3 százalék, a községekben 6. A 21 Kutatóközpont felmérése szerint arányában azóta is a legtöbbet a megyei városok szintje alatt veszített.

A Tiszának új típusú feladat a nehezen elérhető közeg meghódítása, aminek gyakorló iskolája lehet a tolnai választás. Kevés az idő, jelöltet kell találnia, a Fideszéhez képest elenyészőek anyagi forrásaik, és éppen az elmúlt hetekben szűnt meg mindkét Tisza Sziget Dombóváron.

Vesztenivalójuk nincs sok. Nagy vereséget aligha fognak szenvedni. Komoly következménye nem annak lenne, ha a Fidesz nyerne, hanem ha a Tisza. Három hónap múlva ez nem esélytelen. Lehet azonban, hogy a kerület megszerzésénél nehezebb feladat lesz a megtartása – ha addig nem változnak radikálisan a választási feltételek.

A szerző a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnökhelyettese