Magyar idő szerint hétfő délután 18:06-kor tervezik útjára indítani a NASA Europa Clipper űrszondáját a jupiter Europa nevű holdja felé. Az Europa talán a legesélyesebb jelölt arra, hogy a Naprendszerben a Földön kívül életnek adjon otthont. Bár a holdat jég borítja, alatta folyékony víz van (ami jelen tudásunk szerint az élet egyik alapkövetelménye). Ráadásul nem is kevés víz: a számítások szerint kétszer annyi, mint amennyi a földön van.
A szondát az eredeti tervek szerint már múlt csütörtökön felbocsátották volna a floridai Kennedy Űrközpontból, de akkor le kellett fújni a startot a Milton-hurrikán miatt. Az űrszonda ötmilliárd dollárba került, és hat tonnás súlyával a NASA által épített legnagyobb bolygóközi utazásra tervezett űreszköz. Ha minden jól megy, a szonda elrepül a Mars mellett, majd visszatér a Föld közelébe, és bolygónk gravitációs terén csúzliszerűen lendületet véve indul a Jupiter felé. Így összességében nagyjából hárommilliárd kilométert fog utazni, mielőtt célba ér 2030-ban.
A küldetésnek nem célja az europai (a hold, nem a kontinens) élet meglétének bizonyítása, de azért szkennelni fogja az égitest felszínét, és szerves molekulákat fog keresni rajta, illetve analizálja majd a holdból kiáramló gázok összetételét. Ezek alapján közelebb juthatunk annak megállapításához, hogy tényleg élhető-e az Europa. A küldetést irányító űrkutatók kiemelik, hogy az Europa vizsgálatával alkalmunk nyílik arra, hogy ne egy olyan égitestet kutassunk, ahol talán létezett az élet évmilliárdokkal ezelőtt (ezzel a Marsra utalnak), hanem egy olyat, ahol talán jelenleg is létezik. A szonda 30 méter hosszú, ami hatalmas, de a nagy részét a nagy napelemei teszik ki, amelyek az elektronikus rendszer energiaellátásához kellenek (minthogy a Jupiter jóval távolabb van a Naptól, mint a Föld, sokkal kevesebb napenergia termelhető ugyanakkora felületű napelemek segítségével). A szondán természetes számos kamera, illetve egy radar is üzemel, amellyel „be tud nézni” az Europa jégpáncélja alá.
Az Europa korábbi megfigyelései már feltárták, hogy időnként hatalmas gejzírként tör a felszínre a folyékony víz a jégpajzs alól, így bizonyítottnak tekinthető, hogy a bolygót valójában egy hatalmas folyékony óceán fedi, amely akár 130 kilométer mély is lehet. A teljes égitest (amely egyébként nagyjából akkora, mint a Föld Holdja) kétszer annyi sós vizet birtokol, mint a Föld, csak nehéz ehhez közvetlenül hozzáférni, hiszen felette 16-24 kilométer vastag jégréteg található.
