Több tízezer nyugdíjas ügyét vitte az Alkotmánybíróság elé az a kisnyugdíjas, aki azt nehezményezte a taláros testület előtt, hogy kimaradt a tavalyi nyugdíjemelésekből. Smidróczki István 2022 márciusában ment nyugdíjba, és alacsony havi ellátása jelentősen elolvadt az Európa-bajnok magyar infláció miatt. Sőt, az idei év elején kifizetett 15 százalékos nyugdíjemelés is alacsonyabb lett mint jog szerint lennie kellett volna, mert abból hiányzott a tavalyi két emelés összege.
Megítélése szerint jogellenesen zárták ki az emelésekből, ami szinte teljesen ellehetetlenítette napi megélhetését. Az Alkotmánybíróság viszont nemes egyszerűséggel elutasította kérelmét. A panaszos egyrészt azt nehezményezte, hogy nem védték meg az extra magas inflációtól azokat a nyugdíjasokat, akiknek 2022 elején állapították meg a nyugdíj összegét, és ezzel életkora miatt diszkriminálta őket a kormány. Csak azért nem kapta meg a tavaly járó két emelést, mert nem 2021-ben, hanem 2022-ben érte el a nyugdíjba vonuláshoz előírt 65 éves életkort. Másrészt az ellen tiltakozott, hogy mindez annak ellenére történt, hogy a járulék megfizetésével megszerezte a nyugdíjhoz, és értelemszerűen az emelésekhez való jogot.
Ügye azért is fontos, mert több tízezer nyugdíjas jár hasonló cipőben. Azokról van szó, akik egy adott évben a nyugdíjemelések előtt vonulnak nyugállományba, mert a vonatkozó jogszabály szerint csak azoknak jár a nyugdíjemelés, akik a tárgyévet megelőző év végén már ellátásban részesültek/részesülnek. Tehát nemcsak a tavalyi évben nyugdíjba menőkről van szó, hanem minden évben „újratermelődik” a hasonló helyzetbe kerülő nyugdíjasok tömege.
Miután az ügy Alkotmánybíróság felé történő beterjesztése, illetve a kérelem elkészítése bonyolult jogi feladat, a nyugdíjas a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségét kérte. Szabó Attila, a szervezet jogi szakértője kérdésünkre elmondta, a TASZ nem képviselte a taláros testület előtt Smidróczki Istvánt, mert nem előírás az Alkotmánybíróság előtt az ügyvédi képviselet, azonban a jogi szaktudást igénylő beadványt valóban ők készítették.
A jogász elmondta, a probléma azért vetődött fel különösen élesen, mert ugyan a korábbi években is hasonló volt a helyzet, de tavaly a magas infláció különösen nehéz helyzetbe hozta a nyugdíjasokat. Arról is beszélt, technikailag érthető, hogy nehéz a folyamatosan változó inflációt számba venni, de jogi álláspontja szerint ettől függetlenül az emelés járna minden évben minden nyugdíjasnak.
Az Alkotmánybíróság korábbi álláspontja szerint az Alaptörvény védi a tulajdont, a nyugdíj pedig egyfajta tulajdon, amelyet tulajdoni várománynak neveznek, amire mindenki jogosult és számíthat annak kifizetésére, aki fizette a járulékokat. Vagyis tulajdonképpen egyfajta biztosításról van szó. Az Alkotmánybíróság mostani döntése viszont azt mondja, hogy a nyugdíj, vagyis a biztosítás ellátás emelése nem tartozik bele a tulajdon védelmébe.
Közgazdasági értelemben ugyan nehéz meghatározni, hogy mikortól jár az emelés, de egy bizonyos szinttől biztosan jár –mondta a szakértő. Felvetésünkre – hogy nyugdíjszakértők már régen arról beszélnek, hogy éven belül is többször is emelni kellene a nyugdíjakat – a jogász elmondta, hogy akár ehhez is lehetne kötni a kötelező emelést. Az azonban lehetetlen helyzet, hogy valaki akár másfél évig is emelés nélkül maradhat csak azért, mert éppen az év elején ment nyugdíjba. Példaként hozta fel, hogy a nyugdíj kiszámításánál a régebbi kereseteket valorizálják, azaz jelenértékűvé hozzák, hogy ne értéktelenedjen el teljesen a korábbi kereset a nyugdíj kiszámításánál. Ugyanezen elvet kellene alkalmazni a nyugdíjemeléseknél is, és ezt rúgta most fel az Alkotmánybíróság döntése. A jogász szerint ez a döntés felveti, hogy gondok vannak Magyarországon a tulajdonvédelemmel.
