Börtönőröket ítéltek el egy fogvatartott bántalmazásaért
Képünk illusztráció (Forrás: bv.gov.hu)

Börtönőröket ítéltek el, miután összevertek egy fogvatartottat a miskolci börtönben – közölte csütörtökön Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője. Ám míg az ügyészség szerint súlyosabb bűncselekmény is történt, a hét terheltet végül a vádak egy része alól felmentették. A bírósági közleményből az derül ki, hogy a biztonsági kamerák által rögzített képsorokat ítélte meg másként a bíróság, mint előzőleg a vádhatóság.

Az eset 2022 augusztusában történt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. Az elsőrendű vádlott százados biztonsági tisztként, a többiek körletfelügyelőként vagy biztonsági felügyelőként, míg egyikük szakápolóként dolgozott az intézményben. A szakápolót azért riasztották a sértett fogvatartott cellájába, mert úgy látszott, rosszul van. Az odahívott ápoló szerint azonban csupán szimulált. Amikor ezt közölték vele, azon a fogvatartott feldühödött, és úgy megütte az egyik körletfelügyelőt, hogy eltörte az orrát. Ekkor börtönőrök megbilincselték a sértettet, és átvonszolták az egészségügyi körletbe. Az ügyészség szerint az odavezető úton alaposan megverték. A vádlottak viszont tagadták a bűncselekményt, a sértett pedig csak részben emlékezett a történtekre.

Az ügyben különösen figyelemre méltó, hogy a kamerafelvételeket teljesen másként ítélte meg a bíróság, mint előzőleg az ügyészség. Miközben például az ügyészség szerint a vádlottak szándékosan verték a sértett fejét a falba, a bíróság azt látta, hogy a vádlottak alig tudták vinni az ellenálló fogvatartottat, sőt „az egyik börtönőr még a falhoz is állt, nehogy a fogvatartott megüsse magát”. Egy másik lépcsőházi felvételen az ügyészség azt látta, hogy a vádlottak testi erejüket bevetve a csempébe verték a sértett fejét. Ezzel szemben a bíróság szerint az egyik vádlott a fogvatartott ellenállása miatt valójában megbotlott, a másik vádlott pedig hozzá sem ért a sértetthez. Egy vasajtónál történteket is másként ítéltek meg: a bíróság szerint az ajtót kitámasztották, nehogy a sértett beleverje abba a fejét.

Azt viszont megállapította a bíróság: a másodrendű vádlott a sértett fejét szándékosan megrúgta, egy másik vádlott a bilincselés közben szándékosan rálépett a fogvatartott hátára, egy harmadik társuk pedig már megbilincselt és földön fekvő fogvatartott lábára lépett rá szándékosan. E magatartások indokolatlanok voltak – mondta a bíró.

Mivel a bíróság a felvételek alapján nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vádlottak huzamos ideig, csoportosan bántalmazták a sértettet, a vádak egy része alól felmentették őket. Az erőszak alkalmazására – mivel megtámadta a harmadrendű vádlottat és nem volt hajlandó együttműködni, a kísérésnek ellenállt – jogszerűen került sor, de a fejbe rúgása, a hátára, illetve a lábára történő rálépés nem volt indokolt, jogalap sem volt rá – derül ki az ítéletből.

A bíróság elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásának vétségében mondta ki bűnösnek, amiért nem intézkedett, amikor látta, hogy az egyik vádlott rálépett a sértett lábára. Az elöljárói mulasztásért 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett bántalmazás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt egy évi – három évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Két másik körletfelügyelő megúszta megrovással a bántalmazást. A hatodrendű vádlott 200 ezer forint pénzbüntetést kapott. Több vádlott fellebbezett, de akadtak, akik tudomásul vették az ítéletet. Az elsőrendű vádlott és az ügyész három nap gondolkodási időt kért. Vagyis még nem jogerősek az ítéletek.