Felemás eredményt hozott a Publicus Intézet a Népszava megbízásából elvégzett, 800 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérése a főváros legfontosabb problémáival kapcsolatban. A budapesti választók – kormánypárti és ellenzéki egyaránt – majd kétharmada említette, hogy az egészségügyi ellátás gondjai jelentik számára a legfontosabb problémát. 62 százaléknak ez fáj a leginkább, ráadásul az állami egészségügy helyzetének negatív megítélése semmit sem javult az egy évvel ezelőtti, tavaszi átfogó közvélemény-kutatáshoz képest, ahol a fővárosi lakosok 63 százaléka állította, az utóbbi években egyre romlik az egészségügyi ellátás. Még a kormánypártiak 37 százaléka is azt mondja, rossz az ellátás, míg ez a szám az ellenzéki érzelmű válaszadók esetében 79, míg a bizonytalan pártválasztók körében 63 százalék.
A második legfontosabb problémát a magas lakás- és albérletárak jelentik a felmérés szerint. A megkérdezettek 26 százaléka ezt tartja a legnagyobb gondnak Budapesten – az ellenzékiek 32, a kormánypártiak 17, míg a bizonytalanok 26 százalék ért ezzel egyet –, ugyanakkor a lakások minőségére szinte senki sem panaszkodott.
A közlekedéssel ugyanakkor komoly problémák vannak a megkérdezettek szerint, leginkább a járművek állapotát (62 százalék), azok zsúfoltságát (42 százalék), a járatok sűrűségét (29 százalék), valamint a lefedettség hiányosságait (25 százalék) említették. Az egyes problémákról a vizsgált társadalmi csoportok jórészt hasonlóan gondolkodnak. Érdekesség, hogy a 3-as metróval kapcsolatban a megkérdezettek átlagosan elégedettek, a közepesnél jobbra értékelték a felújított állomásokat és szerelvényeket, ugyanakkor tízből kilenc budapesti szerint szükség lenne az M3-as metró légkondicionálására. A kormánypárti szavazók sokkal elégedettebbek, mint az ellenzékiek és a bizonytalanok.
Az autós közlekedéssel való elégedettség viszont alacsony, olyannyira, hogy például tízből négy fővárosi támogatja a dugódíjat – a többet autózó férfiak körében magasabb a dugódíj támogatottsága, mint a nők körében (46 és 33 százalék) –, és ebben a kérdésben a kormánypártiak sokkal elégedetlenebbek (31 százalék), mint az ellenzékiek (12 százalék) és a bizonytalanok (21 százalék).
Hasonló arányokat láthatunk az utak állapotával is – kormánypártiak (29 százalék), ellenzékiek (25 százalék) és bizonytalanok (21 százalék). A megkérdezett fővárosiak negyede (26 százalék) gondolja úgy, hogy a város biztonságosan bejárható a jelenlegi kerékpárutakon kerékpárral, míg 54 százalék szerint nem. A kérdésről minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, ám van egy kormánypárti-ellenzéki törésvonal. Míg a kormánypártiak negyede (27 százalék) szerint bejárható biztonsággal, és harmada (35 százalék) szerint nem, addig az ellenzékiek ötöde (18 százalék) látja biztonságosan bejárhatónak, és kétharmaduk (65 százalék) nem.
Érdekes adat, és egyértelműen a P+R parkolók létjogosultságát támasztja alá, hogy a megkérdezettek esetében tízből hét (69 százalék) külvárosból belvárosba ingázó gyakran igénybe venne P+R parkolót, míg minden tizedik (9 százalék) néha, és mindössze 12 százalék utasítja teljesen el a használatot.
