Az első napok alapján már bevált eszközeihez nyúlva kezdte meg a kormánypárt a választási kampányát. A Fidesz ismét a háború, illetve a már korábban már megismert narratíváik, úgy mint a gender vagy a szerintük idegen érdekeket szolgáló ellenzék tematizálásával igyekszik megszólítani a választókat. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint azonban van egy lényeges különbség a 2022-ben országgyűlési kétharmadot hozó narratívához képest: akkor az ukrajnai háború 2022 februári kirobbanása eleven élmény volt, sokkolta a külpolitikai fejleményekre kevésbé fogékony társadalmat is. Az újdonság és a sokk pillanata időközben történelemmé vált, ráadásul ma az életszínvonal romlása és a sokáig velünk élő infláció okán más lelki állapotban van a társadalom. Az elemzővel a kormánypárt kampánynyitányát vizsgáltuk.
Nagy Attila Tibor – lapunk rendszeres szerzője – továbbra is zavart lát a Fideszen, és ez megmutatkozik a választási kampányán is. Meggyőződése, az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett párt már korábban beindította volna a június 9-i EP- és önkormányzati választási kampányát, ha nincs a vezéráldozatokat követelő kegyelmi ügy és annak nyomán berobbant Magyar Péter. Úgy véli: a háborús retorikára való visszatérés – amely a kormányfő megnyilatkozásaiban is tetten érhető – árulkodik az általa látott zavarról. Hiszen nem emeltek be új témát, hanem a háború témájához nyúltak vissza.
– A 2022-es választási kampányban azért működött a Fidesz háborús narratívája, mert a legtöbb magyar ember jellemzően nem követi alaposan a külpolitikai híreket, különösen nem idegen nyelven. Emiatt a magyar társadalmat váratlanul érte az orosz–ukrán háború kirobbanása, valóságos sokk volt az embereknek. Erre a Fidesz saját kommunikációs szempontjából ügyes választ talált. Ám az orosz–ukrán háború ma sokkal kisebb érdeklődést vált ki Magyarországon, a frontvonalak is lényegében befagytak. A háborús narratívával akkor nyerhet nagyot a Fidesz, ha drámai fordulat következik be: az oroszok jelentős frontáttörést hajtanak végre; vagy a világ más pontja borul lángba, például a Közel-Keleten Izrael és Irán között háború alakul ki. Vagyis olyan helyzetnek kell kialakulnia, amely felkeltené a magyar választók érdeklődését a háború iránt. Ezzel képes lenne a Fidesz alátámasztani azt, hogy a legfontosabb belpolitikai téma ezúttal is háború és visszavehetné a Fidesz a kezdeményezést – mutatott rá a Nagy Attila Tibor.
A Magyar Péter-jelenség apropóján arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyart a „szitokszóvá vált” baloldaliként igyekeznek ábrázolni. Ez mutatkozik meg egyébként azokon a kampányplakátokon és -videókon is, amelyen Magyar a DK-s Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, továbbá a párttal közös EP-listán szereplő Párbeszéd főpolgármestere, Karácsony Gergely társaságában szerepel.
Nagy Attila Tibor (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
A 2022-es választás óta viszont változtak a mindennapok: esett az életszínvonal, hosszú időn át jelentős volt az infláció, amelyet a mindennapokban is megérzett mindenki. Ennek apropóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypárt kampánya ezekre a mindennapi problémákra semmilyen módon nem reflektál. Orbán Viktor a Millenárison tartott kampánynyitó beszédében a gazdaságról szólva a szegénység felszámolásáról beszélt. Nagy Attila Tibor emlékeztetett: ez sem újdonság, mivel korábban már ígérte a miniszterelnök, akkor ezt 2030-ra tette.
A Szuveneritásvédelmi Hivatal szerepére vonatkozó felvetésünkre az elemző azt mondta: látszik, hogy próbálják használni, csak nem megy át a nyilvánosságba. A hivatalt Magyar Péter feltűnése előtt hozták létre, a belpolitikai fejlemények azonban bizonyos értelemben elsodorták. A szervezet politikai feladata pedig az lenne, hogy az ellenzéket összekapcsolja a kormánypárt értelmezésében Magyarország szuveneritását támadó erőkkel.
Az elemző úgy véli, hogy a miniszterelnök vélhetően fontosabbnak tartja az EP-választást, mint az önkormányzatit. A kegyelmi botrány előtt úgy kalkulált, hogy növelni lesz képes a Fidesz-KDNP EP-mandátumainak számát, ezzel növelve a szuvenerista attitűd képviselő európai erőkkel összefogva. Nem kizárt, hogy ez is egy ok volt arra, hogy egy napon legyen az önkormányzati és az EP-választás, ezáltal a kistelepüléseken is elvigyék szavazni az embereket az EP-választásra. Ezek a tervek viszont a belpolitikai fejlemények okán veszélyben lehetnek, hiszen a jelenleginél kevesebb EP-mandátumot is szerezhet a Fidesz-KDNP-lista – értékelt Nagy Attila Tibor utalva az Euractiv legutóbbi mandátumbecslésére utalva.
