Tavaly az állami egészségügyi kiadások az Európai Unióban a GDP-hez mérve 8,1 százalékot tettek ki, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest – közölte az Eurostat adatai alapján a Hvg.hu. A mutató Franciaországban (10 százalék), Németországban (9,7 százalék), Szlovéniában (8,6 százalék), Ausztriában (8,5 százalék) és Belgiumban (7,8 százalék) állt a legmagasabban, míg Bulgáriában (4,2 százalék), Írországban (4,6 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), Litvániában (4,7 százalék) és Észtországban (4,8 százalék) a legalacsonyabban.
A kiadások értéke 2021 és 2022 között szinte minden uniós országban csökkent. A legnagyobb mértékű mérséklődést Bulgáriában (-1,1 százalékpont) regisztrálták, ezt követi Magyarország (-0,9 százalékpont), Litvánia és Írország (mindkettő -0,8 százalékpont). Növekedést csak Luxemburg (+0,3 százalékpont) és Szlovénia (+0,1 százalékpont) jelentett.
Az európai rangsorban elfoglalt helyünk várhatóan a jövőben sem fog változni: a 2024-es költségvetés szerint 3220 milliárd forint jut jövőre egészségügyi kiadásokra, ami 424 milliárdos, vagyis 15 százalékos bővülés az idei évi ráfordításhoz képest, miközben az éves inflációt 18 és 19 százalék közé várják elemzők. Vagyis még a ráfordítások reálértékét sem sikerül megőrizni.
A szektor alulfinanszírozottságáról árulkodnak a kórházi adósság mértékéről szóló adatok is: a Magyar Államkincstár és az Orvostechnikai szövetség számai szerint a kórházak adósságállománya október végére elérte 125 milliárd forintot. A kormány ugyan döntött egy 90 milliárdos konszolidációról, ám ágazati várakozások szerint így is 40-50 milliárd forintos lejárt követeléssel fordul rá a szektor 2024-re. Hasonló mértékű adósság korábban év végére jött össze, idén azonban már nyár elejére sikerült elérni ezt a szintet, elsősorban a magas infláció és a megugró energiaárak miatt – amivel a büdzsé nem számolt.
