2024 sem az egészségügy éve lesz

2024 sem az egészségügy éve lesz

Pintér Sándor belügyminiszter (j) védőfelszerelésben a BM Heros Zrt. a higiéniai és biztonsági követelményeknek maximálisan megfelelő, szűrt levegőjű lélegeztetőgép-összeszerelő sátrában 2020. május 28-án (Fotó: MTI/Mónus Márton)

A jövő évi költségvetés-tervezet szerint 3220 milliárd forint jut jövőre egészségügyi kiadásokra, ami 424 milliárdos, vagyis 15 százalékos bővülés az idei évi ráfordításhoz képest. A kormány tehát első ránézésre szakítani igyekszik korábbi gyakorlatával és ezúttal a tervezett 6 százalékos inflációnál nagyobb növeléssel számol. (A tavaly nyáron beterjesztett, többször módosított 2023-as költségvetés első változata 5,2 százalékos inflációval számolt, ehhez képest az egészségügyi ráfordítások csak 4 százalékkal emelkedtek, de a korábbi években is hasonló tendencia volt megfigyelhető.)

A pluszforrás ugyanakkor – ha csak a gazdasági adatokból indulunk ki – valószínűleg a széles és mélyen tátongó lyukak betömésére sem jelent fedezetet, hiszen míg a 2022-es büdzsé eredetileg 3 százalékos inflációval számolt, a tényadat végül 14,5 százalék lett. Hasonló helyzet körvonalazódik az idei évre is, hiszen nem valószínű, hogy a költségvetés készítésekor 5,2 százalékosra prognosztizált pénzromlási ütem teljesül.

• Mit ígér a kórházak adósságállománya és a várólisták hossza?
• Mekkora a lemaradásunk az uniós átlaghoz képest az egészségügyi ráfordítások terén?
• Mi lesz az Egészséges Budapest Programmal?
• Milyen veszélyei vannak a gyógyszergyártókra kivetett különadónak?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 9-én megjelent, 2023/23. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!