Amiért korábban Gyurcsányt hibáztatták, most épp megfelelne

Schmidt Ádám nem beszél mellé. A sportügyi államtitkár másfél éve lépett hivatalba, és ennyi idő bőven elég volt számára, hogy bebizonyítsa, hiába lett a sport a NER stratégiai ágazata, a támogatási rendszer bő tizenkét éven át a legkevésbé sem működött hatékonyan. Ahogy az a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) egy gondosan elrejtett – de végül napvilágot látott – vizsgálatából kiderült, számos területen kontraproduktív struktúrát építettek: minél több pénz ömlött egyes sportágakba, annál gyengébb eredmények születtek. És bár a finanszírozást több lépcsőben szigorította a kormány, Schmidt Ádám egy december végi interjúja nyilvánvalóvá tette, hogy a változás lassú folyamat. Vagyis senki ne számítson csodára a párizsi olimpián.

Három éve, a járvány miatt 2021-re halasztott tokiói nyári játékok előtt akár az óvatos bizakodás is jellemezhette volna a (kormányzati) reményeket, ehelyett a túlzó elvárások határozták meg a felkészülés utolsó fázisát. Nem meglepő módon a miniszterelnök kedvenc kulturális terméke, a Nemzeti Sport leplezte le a vágyvezérelt gondolkodást: a lap 10 aranyat, és összesen 28 érmet jósolt a magyar küldöttségnek. Ez három évtizede nem látott bravúros teljesítmény lett volna. Nem jött össze: a versenyzők végül 6 aranyat és összesen 20 érmet gyűjtöttek, ami így is remek eredmény, csupán a sportra elköltött pénz mennyisége irányából tűnt soványnak. Így gondolhatták ezt a kormányban is, gyorsan le is cserélték a MOB vezérkarát.

• Miért cserélték le a MOB vezetőségét a tokiói olimpia után?
• Hány aranyat jósol Gyulay Zsolt Párizsban?
• Miért kell a minél eredményesebb szereplés a sportvezetőknek?
• Miért nem támasztanak elvárásokat a magyar csapattal szemben?