Nem támogatja az alapvető élelmiszerek áfájának nullára csökkentését a kormány, viszont úgy vélik, az árstopok 6 százalékkal mérsékelték az inflációt – derült ki a parlament hétfői ülésén, ahol az azonnali kérdések órájában Fónagy János államtitkár válaszolt Balassa Péternek (Jobbik). A Jobbik és a Demokratikus Koalíció is az alapvető élelmiszerek áfájának nulla százalékra való csökkentését javasolja.
Európai összehasonlításban továbbra is kiugróan magas az áfa Magyarországon, az infláció miatt pedig idén 530-600 milliárddal több áfát fizethetnek be a fogyasztók a költségvetésbe – erről beszélt az Országgyűlés hétfői ülésének úgynevezett azonnali kérdések órájában Balass Péter, a Jobbik képviselője. Mint kifejtette, pártja nulla százalékos áfát javasol az alapvető élelmiszerekre, a kormányt pedig arra kérte, hogy támogassa ezt a javaslatot. Balassa Péter szavai szerint bár azonnali megoldást nem jelent a növekvő inflációra, de a családoknak szerinte nagy segítséget, óriási megtakarítást jelentene az áfacsökkentés. – Ha a kormány ezt nem támogatja, akkor a válság árát a családokkal akarja megfizettetni – fogalmazott, egyúttal azt kérdezve, hogy mennyi áfabevétel többlettel számolhat a kormány.
A gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton helyett Fónagy János államtitkár válaszolt a kérdésre. Felhívta a figyelmet, hogy kilenc termékcsoportba sorolt alapvető élelmiszer adózik 5 százalékos, kedvezményes áfával, ezek adóterhét már korábban csökkentette a kormány. A termékek között vannak tejtermékek, a baromfi, a tojás, a fogyasztási célú hal, a sertéshús. A politikus ugyanakkor hozzátette, hogy ezeket az áfacsökkentéseket a Jobbik nem szavazta meg. Az államtitkár a kamatstopra, az élelmiszerárstopra és a benzinárstopra is hivatkozott, szerinte a kormány ezen intézkedései 6 százalékkal csökkentik az inflációt, enélkül az 15 százalék lenne. Ezeket az intézkedéseket szeretnék megtartani. Egyúttal jelezte, a mezőgazdaság területén szerzett tapasztalataiból arra következtet, hogy az áfacsökkentést „a kereskedelem lenyelné”.
Az élelmiszerár-emelkedés miatt azonnali cselekvést sürget a Demokratikus Koalíció is. Az infláció ugyanis az élelmiszerek esetében a G7 gazdasági portál szubjektív számítása szerint kerekítve 25 százalékos. (A gazdasági magazin saját vásárlói kosarat állított össze, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér több kereskedő kínálatát is monitorozva, így jutottak erre az eredményre.) Eközben a KSH hivatalos módszertannal májusra 18,6 százalékos inflációt mutatott ki az élelmiszerek esetében az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszerdrágulás a Demokratikus Koalíció szerint a legrosszabb elképzeléseket is felülmúlja, ezért a párt már néhány héttel ezelőtt javaslatcsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben többek között azt javasolják, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját ideiglenesen 0 százalékra csökkentse a parlament – erről Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője beszélt a DK közösségi média oldalára feltöltött videóüzenetben.
Mint mondta, a kormány korábban is többször utalt arra: nem tartja indokoltnak az áfacsökkentést, mivel szerinte az nem vezet az infláció csökkentéséhez. Azonban erről más európai kormányok másként vélekednek: Lengyelországban éppen az „inflációellenes pajzs 2.0” elnevezésű program részeként számos élelmiszer esetében eltörölték, az energiaszolgáltatás esetében jelentősen csökkentették az áfát. Ennek ellenére egyébként az infláció egyelőre gyorsul Lengyelországban, májusban az előző évhez viszonyítva megközelítette a 14 százalékot.
Az infláció kezeléséről Mellár Tamás (Párbeszéd) is kérdezte hétfőn a parlamentben a kormányt. Arról érdeklődött, mikor szánják el magukat, hogy egy hathatós antiinflációs programot vezessenek be. A magas maginfláció a képviselő szerint azt jelzi, hogy az infláció tartósan velünk fog maradni, ráadásul a rendszerben nagyobb infláció nyomás van, mint amennyi látszik, mivel a kormány intézkedései visszafogták a pénzromlást. Ezeken viszont nagy a költsége, így sokáig nem tarthatóak fent, és az intézkedések kivezetése után szerinte húsz százalék feletti lehet az infláció.
A kérdésre Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszolt. Mint mondta, az infláció 2001 májusa óta nem volt ilyen magas, de ez más országokban is így van, sőt, szerinte máshol még súlyosabb a helyzet. Úgy vélekedett, büszkén és jó értelemben lehet azt mondani, hogy a kormány elfojtotta az inflációt, bár azt elfogadja, hogy az élelmiszerárstopot nem lehet fenntartani korlátlan ideig. Az infláció jövőjét illetően azt mondta: az áremelkedés üteme októbertől fog csökkenni. – Remélhetőleg év végére már csökkenő inflációról tudunk beszélni – mondta.
Mellár Tamás viszonválaszában azt mondta: a nyugati országokban összességében érte el a tíz százalékot az infláció, úgy, hogy nem voltak árstopok. A fejlett nyugati világ átáll fosszilis energiaforrásokról megújuló energiára, ehhez szükséges szerinte ez az áremelkedés. A helyzetet a hetvenes évekhez hasonlította, amikor Magyarországon abban a hitben éltek, hogy az olajválság nem gyűrűzik be az országba, de ez a szemlélet csak eladósodáshoz és technológiai lemaradáshoz vezetett. Tállai András válasza szerint viszont nem bánják, ha Mellár Tamás a hetvenes évekhez hasonlítja a mostani helyzetet, ha a háború árát nem a magyar emberek fizetik meg.
