A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar Alkotmánybíróságnak, nem pedig az Európai Unió Bíróságának kell kimondania, hogy melyek a Magyarország és az EU által közösen gyakorolt hatáskörök határai.
Gulyás Gergely a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt: „csatlakozásunkkor azt vállaltuk, hogy bizonyos hatásköröket az Európai Unió intézményei útján közösen gyakorlunk”, de ez az elv csak meghatározott területekre érvényes.
Példaként említette, hogy a közös piacra és annak versenyjogára vonatkozó szabályok közösek, de a határok és az őshonos népesség védelme nem, utóbbiakban "kizárólag a magyar kormány és a magyar választópolgárok jogosultak döntést hozni”.
Az Alkotmánybíróság napokban született határozata kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: az három nagyon fontos kérdésben jelent állásfoglalást.
Ezek között említette, hogy a testület kimondta: Magyarország az EU-tól függetlenül jogosult megvédeni határait a migrációtól, akárcsak azt, hogy az állam köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros társadalmi hatásaitól, illetve a Magyarország népességére és állami berendezkedésére vonatkozó jogszabályok nemzeti hatáskörbe tartoznak és bármilyen uniós szabállyal, uniós normával szemben elsőbbséget élveznek.
Ez világos felhatalmazást ad a magyar kormánynak arra, hogy a migrációs politikáját az eddigiekhez hasonlóan folytassa – fűzte hozzá a miniszter.
Emlékeztetett: az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban jogszerűnek találta a tranzitzónák intézményét, ám az Európai Unió Bírósága – szerinte teljesen elfogadhatatlan érvelést alkalmazva – ezzel ellentétes döntést hozott. Hozzátette, Magyarország eleget tett ennek a határozatnak: a tranzitzónákat bezárta, a határvédelmet biztosítja, így azóta a környező államok külképviseletein lehet benyújtani a menekültügyi kérelmeket.
Gulyás Gergely megemlítette: a legutóbbi uniós csúcson a tagállamok arra hívták fel a figyelmet, hogy az EU változtasson migrációs politikáján, tegye lehetővé a hatékony határvédelmet, támogassa ebben az országokat. Az Európai Bizottság és annak elnöke nem főnöke, hanem alkalmazottja a tagállami állam- és kormányfőknek; az a feladata, hogy olyan javaslatokat terjesszen elő, amelyekkel a hatékony határvédelem biztosítható - húzta alá az interjúban a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: „az Európai Uniónak semmi nem okoz több kárt, mint hogyha a tagállamok hangja Brüsszelben süket fülekre talál”, mint az a migráció ügyében történik. Megemlítette: eközben a migrációt korábban támogató erők is egyetértenek abban, hogy nem ismétlődhet meg a 2015-ös válsághelyzet és az akkor tapasztalt szabályozatlanság. Gulyás Gergely hangsúlyozta: bármennyire nem jutnak el a józan, értelmes hangok a brüsszeli „buborékba”, a tagállamok vezetőinek ki kell kényszeríteniük, hogy saját társadalmaik akarata érvényesüljön.
A jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokkal összefüggésben pénteken közzétett határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: amennyiben az Európai Unióval (EU) közös hatáskörgyakorlás hiányosan érvényesül, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, addig, amíg az EU intézményei nem teszik meg a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(MTI)
