A jövőben is szükség lesz gyors forrásfelszívást biztosító, széles kedvezményezetti kör számára lehívható műveletekre – olvasható abban a kormányzati dokumentumban, amely a 24.hu birtokába jutott. Az anyag a 2021–2027-es uniós ciklus közel 7000 milliárdos forrásfelhasználását készíti elő. A előterjesztés azt célozza, hogy az Európai Bizottságtól minél jobban függetlenedni tudjon a magyar kormány. Egy 200 milliárdos különjavaslatról is említést tesznek a Rogán Antal vezette minisztérium kapcsán.
Magyarországnak jóval kevesebb forrás jut a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban, mint a 2014–2020-as időszakban. A Bruxinfo információja szerint durván a negyedével kevesebb támogatást kaphat Magyarország, ami nagyjából 5,7–6,5 milliárd eurós érvágás. Összesen 6890 milliárd forinttal kalkulál a kormány, amiben már benne van a 15 százalékos önrész is.
A 24.hu szerint az uniós források felhasználásáról készült dokumentum alapverziója az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készült, s bár az elképzelések folyton változnak, mégis kirajzolódik belőle az, hogy milyen logika alapján költené el a kormány a következő költségvetési ciklusban Magyarországra érkező támogatásokat.
A pénz zömét a kormány korábbi döntésének megfelelően vállalkozás-, illetve infrastruktúrafejlesztésre szánnák, e két cél vinné el a pénz 33, illetve 43 százalékát, a többi 24 százalék pedig „humán beavatkozásokra” jutna.
A kormányzati előterjesztés azt célozza, hogy a támogatási forrásokat utaló Európai Bizottságtól minél jobban függetlenedjen a magyar kormány, minél kevesebbet kelljen egyeztetni arról, mire és hogyan használja fel a Brüsszelből érkező pénzt. Ezt szolgálná az operatív programok számának csökkentése, valamint a „nemzeti eljárási eszköz” nevű kormányzati program bevezetése.
EU-csúcs: sok pénzről lesz szó Brüsszelben | Magyar HangUtóbbit úgy kell elképzelni, hogy a kormány saját szája íze szerint kiemelt, integrált fejlesztéseket valósítana meg úgy, hogy ehhez több helyről, különböző operatív programokban található támogatásokból szedné össze a pénzt, magáról az integrált fejlesztésről pedig nem kellene egyeztetnie a brüsszeli bürokratákkal – derül ki a cikkből.
Ugyanez volna az előnye az operatív programok csökkentésének: a kormányzati érvelés szerint három operatív program esetén sokkal kevesebbet kellene egyezkedni az Európai Bizottsággal. Külön programba gyúrnák össze például a családhoz kapcsolódó, eddig széttagolt beavatkozásokat. – Emellett ezeknek a kormányzati programoknak „politikai kommunikációs haszna is van” – említik meg az előterjesztők.
Azt is előrevetítik, hogy nagy karmozdulatokkal terítik majd az eurókat, mert „a jövőben is szükség lesz gyors forrásfelszívást biztosító, széles kedvezményezetti kör számára lehívható műveletekre”.
Az előterjesztés nem titkolja, hogy a következő hét év legnagyobb kihívása a regionális különbségek csökkentése, régióink uniós átlag felé való elmozdítása. A helyzet ugyanis aggasztó, a húsz leghátrányosabb európai régióból négy magyar.
E kijelölt térségekben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa mintájára térségi tanácsokat állítanának fel, amiben garantált a kormányzati többség: az elnököt a kormány jelölné ki, helyet kapnának a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatai, továbbá a kormányzati oldal szereplői.
Orbán Viktor alighanem úgy gondolja, az első körös kulcskérdés az uniós támogatások összege. Évnyitó tájékoztatóján pedig újra leszögezte, politikája arra fókuszál, hogy növelje vagy legalább megteremtse mozgásterét. Minden bizonnyal ezért húzódik el a Fidesz néppárti tagságának ügye is.
Az innovációs minisztérium jelezte, a Rogán Antal vezette tárca a 200 milliárdos turisztikai kerettel kapcsolatban különjavaslatot tesz majd. Ez éppen az az ágazat, amelybe az utóbbi években a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István fémjelezte, a miniszterelnök körül csoportosuló üzleti kör nagyon sok pénzt fektetett.
