A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság azzal a felkéréssel fordult hozzám és a közgyűlési frakcióvezetőkhöz, hogy Budapest Főváros Önkormányzata kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az érdeklődők számára felkínált – kötelezettséggel nem járó, olimpiarendezési jelentkezésnek vagy pályázatnak nem minősülő – tájékozódási folyamatba – olvasható Karácsony Gergely lapunknak eljuttatott közleményében.
A főpolgármester az elmúlt egy hétben minden közgyűlési képviselőcsoporttal egyeztetett a felkérésről, és ezek alapján az az álláspont alakult ki, hogy idő előtti lenne a közgyűlés döntése, miután a felkérés nem kötelezettség vállalására vagy pályázat benyújtására vonatkozik. – Több képviselőcsoport is hangsúlyozta, hogy a közgyűlési álláspont kialakítását meg kell előzze a tájékozódás, valamint egy alapos és nyilvános megvalósíthatósági jelentés elkészítése – hangsúlyozta Karácsony, aki Budapest képviseletében főpolgármesterként részt vesz a javasolt tájékozódásban, azzal, hogy érdemi döntésre vagy bármiféle elköteleződésre kizárólag a Közgyűlés határozatával kerülhet majd sor.
– A Közgyűlés elé pedig a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül semmilyen döntési javaslatot nem fogok beterjeszteni, illetve ragaszkodom ahhoz, hogy az országos népszavazás lehetősége is biztosított legyen – szögezte le a főpolgármester, aki a tájékozódási folyamatban azt az álláspontot fogja képviselni, hogy Budapestnek stadionépítésre nincs szüksége. Ellenben jelentősen fejleszteni kell a közösségi közlekedést, a város zöld infrastruktúráját, út- és közműhálózatát, valamint enyhíteni kell a lakhatási válságot. Végül határidőt is szabott: legkésőbb 2026. szeptember 30-ig egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani.
Mint lapunk korábban megírta, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) levelet írt az összes frakcióvezetőnek, ahol kérték, hogy hadd egyeztethessenek velük Fürjes Balázzsal közösen, ennek során ismertetnék a pályázás folyamatát. Vitézy Dávid egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy ez még semmilyen elköteleződést nem jelent. Ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) változtatott a pályázat feltételein, vagyis ma már nem pusztán városok pályáznak a rendezésre. Első körben egy akár két éven át tartó, úgynevezett „tájékozódási folyamat” zajlik, ennek a végén egy megvalósíthatósági jelentésben a város összefoglalja, hogy milyen infrastrukturális fejlesztésekre lehetne szükség egy olimpiához (erről írt most Karácsony Gergely – a szerk.), míg a NOB is beleírja, hogy a város alkalmas-e rá. Ez a rész tehát még mentes a kötelezettségvállalásoktól, nem is szól konkrét olimpiai dátumra.
Ezután, feltehetően csak 2026 végén jutna el oda a közgyűlés, hogy belemegy-e a második, következő fázisba, az úgynevezett „célzott tárgyalásba”. Ez végződhet konkrét jelentkezéssel, de ebbe a folyamatba már csak akkor szabad belemenni, ha a közvélemény azt támogatja.