A K&H Bank reprezentatív, 30-59 évesek körében végzett felmérése szerint egyre többen számítanak arra, hogy a demográfiai változások nyomán jelentősen emelkedni fog a nyugdíjkorhatár – írja a bankmonitor.hu. Míg a jelenlegi ötvenes korosztály ennek veszélyét egyelőre nem érzékeli és a jelenlegi 65 éves korhatárral kalkulál, a harminc-negyvenes éveikben járók már 70 éves nyugdíjkorhatárra számítanak. Hogy ez mennyire reális? A Bankmonitor korábbi kalkulációja szerint 2040-re reális lehet a 67 éves nyugdíjkorhatár, 2050-re pedig ez a 70 évet is elérheti, ha a jelenlegihez hasonló szinten szeretnénk rögzíteni a nyugdíjas korúak eltartottsági rátáját. A demográfiai folyamatok mindezt elkerülhetetlenné teszik, a társadalom drasztikus ütemben öregszik: míg 2020-ban 3,3 aktív korú állampolgár jutott egy 65 év felettire, addig 2050-től már kevesebb mint 2 aktívnak kellene eltartania egy nyugdíjas korút, amennyiben nem emelkedik a korhatár.
Ilyen körülmények között felértékelődik a megtakarítások jelentősége is: sokat segíthet a privát nyugdíj-előtakarékosság, amelynek segítségével akár havi 20-30 ezer forint megtakarítással több millió forintos nagyságrendű nyugdíjtőke gyűjthető össze az aktív évek alatt. A portál szerint érdemes már a harmincas vagy legkésőbb a negyvenes éveinkben kialakítani a nyugdíjcélt szolgáló megtakarítási stratégiánkat, hogy képesek legyünk függetlenedni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszertől.
A K&H által megkérdezettek 11 százaléka gondolja úgy, már az állami nyugdíjkorhatár betöltése előtt visszavonulhat a munka világából, amit valószínűleg saját megtakarításaikból finanszíroznának. Az előző három évben ez az arány egyébként magasabb volt, akkor még a megkérdezettek 12-14 százaléka gondolta, hogy hamarabb lezárhatja az aktív munkás éveket.
A nyugdíj kiegészítésére további lehetőség a nyugellátás mellett szerzett munkajövedelem, amely a Magyra Nemzeti Bank adatai szerint viszonylag ritka Magyarországon. Míg az OECD-országokban az időskori jövedelem 24 százaléka származik ebből a forrásból, addig hazánkban ez mindössze 8 százalék. Úgy tűnik tehát, a magyar idősek nem igazán tudnak, vagy nem akarnak dolgozni a nyugdíjba vonulás után, így bevételük szempontjából szinte teljes egészében az államra hagyatkoznak.
