Vasárnap helyreállt a közlekedés a Magyarország legforgalmasabb vasútvonalának számító 1-es fővonalon, amelynek a Biatorbágy és Szárliget közötti 29 kilométeres szakaszán sürgős felújítást végeztek el. A magyar főváros és Bécs között is összeköttetést teremtő vonalon még a nyáron 100 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be a pálya állapotának felgyorsult romlása miatt, majd ősszel átépítették a vágányokat a szakaszon. Ez nem átfogó fejlesztést jelent, hanem egy nagykarbantartást: a korábbi állapotba építették vissza a pályát, vagyis itt – a fokozatos sebességemelést követően – az év végétől és az év elejétől ismét 140 kilométeres sebességgel járhatnak a szerelvények.
A Budapest–Hegyeshalom vonal jelentős részén ezzel a sebességgel, vagyis 140-nel járhatnak a vonatok. Akad azonban 160-as tempóra alkalmas szakasza is, ezáltal a menetrendi adatok alapján jelenleg 2 óra 40 perc alatt teszik meg a vonatok a Budapest és Bécs közötti távolságot. Ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy mennyivel csökkenne a menetidő, ha a teljes magyarországi szakaszon 160-as sebességű lenne a vasúti pálya. Mint a MÁV-tól megtudtuk, végeztek erre már vizsgálatokat. A most 140 kilométer/órás sebességre engedélyezett szakaszok 160 kilométer per órásra történő átépítése körülbelül 2 perc menetidő-csökkentést eredményezne.
Ennél kézzelfoghatóbb változás azonban már a közeli jövőben várható: zajlik ugyanis a központi forgalomirányító rendszer kiépítése a vonalon, továbbá az ETCS L1 vonatbefolyásoló rendszer munkálatainak részeként Almásfüzitő felsőn, Tatán és Hegyeshalom állomáson a biztosítóberendezések megújítása. A 24 milliárd forintos beruházás egyik hozadéka, hogy nem kell megállniuk a vonatoknak a hegyeshalmi határon. A rendszer első ütemének próbaüzeme is megkezdődött december 10-én, így a határállomáson való megállás nélkül haladhatnak át egyes vonatok. A teljes műszaki tartalom kiépítése 2024 szeptemberéig valósul meg. A beruházás elkészülte után 16 perccel csökkenhet a menetidő a magyar és az osztrák főváros között.
Ennek azért is van jelentősége, mert Bécs és Budapest között napi szinten jelentős az utasforgalom, a jelenlegi óránkénti vonatközlekedés sűrítésére is lenne igény – a Flixbus közúti buszos vállalat már ma is komoly konkurenciája a vasútnak. Ezt támasztják alá a MÁV lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatása is. Ugyan az Ausztriába, illetve Ausztrián át Németországba, illetve Svájcba közlekedő vonatok nem kötelező helybiztosítással közlekednek, így pontos számokat nem tudtak kérdésünkre közölni, ám a nemzetközi vonatok Budapest és Bécs között (magában foglalva a Bécsen túl utazó utasokat is) az ünnepek alatt és környékén, illetve a nyári időszakban 100 százalékos kihasználtsággal járnak. Sőt, a Sziget fesztivál idején akár 115 százalékos kihasználtsággal is közlekednek – írták. Ugyanakkor nem kiemelt időszakban is átlagosan 60 százalék a nemzetközi utasok száma a vonatokon, ez meghaladja az átlagos foglaltsági arányokat.
Az állami vasúttársaságnál Budapest és Ausztria, valamint Németország között az elmúlt évek trendjei alapján további forgalomnövekedéssel kalkulálnak, az elkövetkező 10-15 évben összességében másfél-kétszeresére is növekedhet az utazók száma. Belföldi távolsági forgalomban is növekszik az utasforgalom, de ebben a szegmensben a növekedés lassabb. De úgy számolnak, hogy a jelenlegi utasszám további 30-50 százalékkal fog emelkedni. Figyelemre méltó fejlemény az is, hogy elővárosi forgalomban a koronavírus-járvány valamelyest csökkentette a mobilitási igényt a vonalon. Ennek oka, hogy egyre többen dolgoznak az otthonukból. Rámutattak viszont: ezzel párhuzamosan viszont nagyvárosi környezetben lassan növekszik az autómentes életmódot választók aránya, ez a jelenség pedig növelheti a vasút részarányát, így összességében az utasszám megszilárdulására számítanak elővárosi viszonylatban.
Az 1-es fővonalon magánvasúti társaságok is közlekednek: a cseh Regiojet személyszállítást végez, de a vonal súlya tehervonat-vonatforgalomban is jelentős, olyannyira, hogy mindent egybevetve ez Magyarország legforgalmasabb vasútvonala. Ezek a magán vasúti társaságok a pályahasználat után fizetnek díjat a MÁV-nak. Ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy milyen arányt tesz ki a pályahasználatból befolyó díjbevétel. Mint írták, az 1-es vonalon keletkező hálózat-hozzáférési díjbevételeinek nagyságrendileg 39 százaléka keletkezik a vasúti magántársaságok pályahasználatából egy év alatt.
Lapunk pénteken megjelenő számában körbejártuk, hogy milyen rövid és hosszú távú fejlesztések vannak terítéken az 1-es vasútvonalat illetően, és kiderül, hogyan állnak ezek a beruházások. Akad, amely jelenleg azért áll, mert az Európai Unió blokkolta az országnak járó források kifizetését. A részleteket keressék a Magyar Hang 2023/50. számában péntektől!
