Megszavazta a parlament a választási törvény és a büntető törvénykönyv módosítását, és Novák Katalin köztársasági elnök javaslatára törölte a "panasztörvényből" a magyar életmód védelmét, így emiatt nem lehet névtelen bejelentést tenni a hatóságoknál. Az önkormányzati választás szabályainak módosítása az ellenzék lehetőségeit szűkíti. Döntött az országgyűlés arrl is, hogy a rágalmazás és a becsületsértés pedig a jövőben nem lesz bűncselekmény, ha azt a médiában követik el.
Megszavazta a parlament kedden 130 igen és 51 nem szavazat mellett azt a nemrég Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot, amely a választási törvényt módosítja, és hatással lesz a 2024-es önkormányzati választásra is.
Az új jogszabály szigorúbb feltételekhez köti a kompenzációs listaállítást. A tízezer főnél nagyobb településeken ugyanis a kompenzációs lista állításához az egyéni körzetek legalább kétharmadában kellene jelöltet állítania egy pártnak.
A fővárosban is hasonló szabály érvényesül majd: azok a szervezetek lennének jogosultak kompenzációs lista benyújtására, amelyek a kerületek kétharmadában polgármester-jelöltet állítottak.
Ezek teljesítése az ellenzéki pártok lehetőségeit szűkíti, mivel az eddigieknél szorosabb együttműködést kívánhat tőlük. Eddig két párt vagy pártszövetség feloszthatta a városok egyéni kerületeit úgy, hogy csak egy vagy két kerületben kellett egymás ellen indulniuk (a szabály ugyanis az volt, hogy a kerületek „több mint felében” kellett jelötlet állítani a listához). A jövőben viszont a körzetek kétharmadát kell majd lefedni.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a jövő évi önkormányzati választás előtt már csak azokat az időközi választásokat tartanák meg, amelyeknél már 50 napnál kevesebb van hátra a választás időpontjáig, vagyis azokat, amelyekben már elkezdődött a kampány.
A jövőben pedig, ha a választás előtti egy éven belül szűnne meg egy egyéni önkormányzati képviselő mandátuma, nem lehetne időközi választást kiírni, helyette a kompenzációs listákról töltik fel az üres képviselő-testületi helyeket. A törvénymódosítás szerint hasonló szabály vonatkozik majd az országgyűlési választásokra is, a választás előtti egy évben már nem lehet majd időközi választást kiírni, a kieső egyéni jelölt helyére a pártlistáról kerülhetne be egy képviselő.
Az Országgyűlés szavazott az úgynevezett panasztörvényről is – az áprilisban elfogadott jogszabályból kikerült az a rendelkezés, amely szerint nem csak korrupciós ügyekkel kapcsolatban lehetne névtelen bejelentéssel élni az állami és önkormányzati szervek felé, hanem "a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel" is. A köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Novák Katalin indoklása szerint a megfogalmazás homályos, gyakorlati alkalmazhatósága kétséges. A törvény elfogadására azért volt szükség, mert a kormány Európai Uniós vállalásai között szerepelt a korrupciógyanú anonim bejelentésének lehetősége.
A kormány nevében nyilatkozó Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes azt mondta az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága előtt: a kormány "az uniós kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárása érdekében" fogadja el a köztársasági elnök álláspontját. A módosítást 147 igen szavazattal és a Mi Hazánk képviselőinek 6 nem szavazatával fogadták el. 30 képviselő tartózkodott – az LMP, a Jobbik, az MSZP és a Momentum képviselői és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő – a DK és a Párbeszéd képviselői támogatták a módosítást.
Elfogadta a parlament a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosítását is 129 igen és 57 nem szavazattal. A Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető és Halász János (Fidesz) frakcióvezető-helyettes által jegyzett módosítás alapján a jövőben nem lesz büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki a bűncselekményeket közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A sértettek a jövőben már csak sajtó-helyreigazítási eljárásban, illetve személyiségi jogi perben követelhetnek anyagi és erkölcsi jóvátételt rágalmazás és becsületsértés esetében.
