Választási törvénymódosítás: szűkít és alkotmányellenes is?

A választási törvény megismert módosító javaslata lehetetlenné teszi, hogy az ellenzéki pártok leosszák egymás között az egyéni választókerületeket. Egyebek mellett ez lehet az egyik következménye annak, ha az Országgyűlés elfogadja a Magyar Nemzet néven megjelenő lap által szerdán ismertetett, az önkormányzati választásra vonatkozó módosító javaslatot. László Róbert, a Political Capital választási elemzője szerint a módosítás ugyanazt a kétharmados logikát követi, mint a 2020. őszi, országgyűlési választást érintő változtatás. Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke – hegyvidéki önkormányzati képviselő – felvetette, alkotmányellenes is lehet az egyik módosítás. Ugyanakkor fontos körülmény: cikkünk megjelenéséig még nem jelent meg az indítvány pontos szövege a Parlament honlapján.

A lap ismertetése alapján szigorúbb feltételekhez kötnék a kompenzációs listaállítást. A tízezer főnél nagyobb településeken ugyanis a kompenzációs lista állításához az egyéni körzetek legalább kétharmadában kellene jelöltet állítania egy pártnak. A fővárosban is hasonló szabály érvényesülne: azok a szervezetek lennének jogosultak kompenzációs lista benyújtására, amelyek a kerületek kétharmadában polgármester-jelöltet állított. Ezek teljesítése az ellenzéki pártok lehetőségeit szűkítené, mivel az eddigieknél szorosabb együttműködést kívánhat tőlük. A törvény elfogadása azonban a közeljövőre is komoly hatással lehet. Ennek oka, hogy a jövő évi önkormányzati választás előtt már csak azokat az időközi választásokat tartanák meg, amelyeknél már 50 napnál kevesebb van hátra a választás időpontjáig. Választás helyett pedig a jelenlegi kompenzációs listákról töltenék fel az üres képviselő-testületi helyeket. Az újság szerint utóbbit azzal indokolták, hogy eljárási szabályok eddig az őszi választáshoz képest határozták meg, hogy meddig lehet időközi választást tartani. Ám az már korábban eldőlt, hogy az EP-választással egyszerre tartják az önkormányzati választásokat jövőre. Sőt, a héten az is kiderült: június 9-én szavazhatnak a magyarok.

• Mi lehet a Fidesz célja?
• Felmerülhet alkotmányellenesség?
• Mit mondanak a pártok?