November elejére hazánkban is berobbant a negyedik hullám: a csütörtökön közölt adatok szerint 6268 új fertőzöttet igazoltak, elhunyt 107 ember, így a járvány áldozatainak száma 31 101 főre emelkedett. 3366 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 349-en vannak lélegeztetőgépen. A beoltottak száma pedig 5,963 millió, négyezerrel több, mint egy nappal korábban.
A rendelkezésre álló covidstatisztikák szerint egyelőre nem igazolódik a kormány és Orbán Viktor járványügyi tanácsadóinak azon várakozása, miszerint a negyedik hullám annyiban fog eltérni a korábbiaktól, hogy a fertőzésszámhoz viszonyítva nagyságrendekkel alacsonyabb lesz a súlyos esetek és halálozások száma.
Épp egy évvel ezelőtt, 2020 novemberének negyedik napján, a második hullám kezdeti felívelésének időszakában némiképp hasonló adatokat közölt a kormány: aznap 4219 magyarnál mutatták ki a vírus jelenlétét és 90-en hunytak el. A mostaninál ugyan jóval több ember, 4800 fő szorult kórházi ellátásra, ám közülük körülbelül annyian – 355-en – voltak lélegeztetőgépen, mint most. Azaz most ugyan magasabb esetszám mellett, de ugyanúgy sikerül leterhelni az egészségügyi ellátórendszert, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul úgy, hogy – szemben a tavalyi intézkedésekkel – jelenleg nincs szó az elektív beavatkozások központi leállításáról, vagyis a kórházak békeidőben megszokott feladataik ellátása mellett fogadják a több ezer covidost is.
A hivatalos közlések, valamint a kevés napvilágot látott kórházi tapasztalat ugyanakkor megerősítik, aki oltott, jóval kisebb veszélynek van kitéve még akkor is, ha megfertőződne. Legalábbis erről beszélt a napokban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Zacher Gábor, a hatvani kórház főorvosa is.
Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy miután a kormány ötmillió beoltottnál eltörölt minden fontosabb járványügyi korlátozást, az oltakozási kedv drámaian alábbhagyott, amin nem változtatott az sem, hogy az Orbán Viktor járványügyi főtanácsadójaként is ténykedő Merkely portréjával és az „Oltás működik. Magyarország működik” üzenettel plakátolták tele az országot. Korántsem meglepő tehát, hogy mostanra beigazolódtak azok az aggodalmak, amelyek szerint a lakosság hatvan százalékos átoltottsága, valamint a legalapvetőbb védekezés – általános maszkhasználat, a védettségi igazolvány érdemi tartalommal való megtöltése – kormányszintű negligálása előbb-utóbb bajhoz vezetett.
Ha az oltás működik is, a kormány oltási programja – ha egyáltalán volt ilyen – gyakorlatilag csődöt mondott: mint az a hivatalos adatokból kiolvasható, a május 22-e – ekkor törölték el a járványügyi korlátozások zömét – óta eltelt öt és fél hónapban összesen 959 ezren vették fel az oltást. A napi statisztikák szerint naponta mindössze 3-4 ezren oltatják be magukat, de voltak olyan napok, amikor ennek töredéke valósult meg.
A november 2-án közölt hivatalos adatok szerint például 24 óra alatt mindössze 43 első oltást adtak be, de október 22. és 25. között is csak átlagosan napi 1300 ember vette fel az oltást.
Az oltakozási hajlandóság pedig egyelőre nem indult növekedésnek az után sem, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az egy héttel ezelőtti kormányinfón bejelentette, a kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy kötelezően előírja az immunizálást. Mindez azt is jelenti, hogy az állam legfeljebb mint munkáltató „ösztönöz” erőteljesebben az oltás felvételére. Így talán nem is véletlen, hogy a kormány oltási akcióhéttel igyekszik javítani a helyzeten november 22-től, amely ideje alatt már előzetes időpontfoglalásra sincs szükség.
