Sűrű évre számíthatunk diplomáciai szempontból idén, ráadásul Magyarország megkezdte az előkészületeit ahhoz a hosszú meneteléshez, miszerint az év második felében az EU soros elnöke lesz – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Robert Fico szlovák miniszterelnök érkezése Magyarországra kiemelkedő esemény volt, hiszen már negyedszer választották meg nemrégiben, márpedig a folytonosságnak és a stabilitásnak nagy jelentősége van szerinte. – Mindig örülök, ha egy régi harcos visszatér egy szomszédos ország politikai életében – fogalmazott a miniszterelnök. A határmenti élet speciális helyzet, ez lehet jó, vagy rossz. Munkacsoportot állítottunk fel, hogyan lehetne az ott lévő magyar és szlovák emberek életén javítani új hidak, vasúti fejlesztések, kompok formájában.
– Az ázsiaiak felemelkedése átmeneti jelensége a világgazdaságnak vagy ez az élet új rendje? – kérdezgetik sokan. Orbán szerint ez az élet új rendje, majd dicsérte Vietnám felemelkedését (az ázsiai ország miniszterelnöke a héten itt volt Magyarországon). Arról is beszélt, hogy idén lesz 75 éve, hogy felvették a diplomáciai kapcsolatokat Vietnámmal, illetve megemlítette, hogy 932 vietnámi diák tanul ösztöndíjjal Budapesten. A béke mellett pedig nemzetközi színtéren a vietnámiak a legelkötelezettebbek – fejtegette.
Mint ismert, az európai képviselők csütörtökön komoly aggodalmukat fejezik ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok további eróziója miatt Magyarországon, különösen a nemrég elfogadott úgynevezett „nemzeti szuverenitásvédelmi” csomag nyomán, amelyet Oroszország hírhedt „külföldi ügynökökről” szóló törvényéhez hasonlítanak. Az Európai Parlamentben folytatott vita kapcsán Orbán közölte: „választások lesznek, számos vezető túl akar élni. Magyarországon nem lehet elbújni, itt a politikusokból kikényszerítik az egyenes beszédet. Ez Brüsszelben nincs így”, ez inkább egy francia királyi udvarra hasonlít. Az emberek azonban nem értik a brüsszeli tolvajnyelvet, szerinte egyenesen kell beszélni. Meg kell mondani, ki mit akar. Úgy látja, most Von der Leyen bizottsági elnök is nyíltan elmondta, hogy miért nem akarják odaadni a magyarok pénzét: ez a migráció és az LMBTQ-ügy. – Nincs az a pénz, amiért megengedjük, hogy olyan állapotok legyenek nálunk, mint a nyugat-európai államokban: gondolunk itt a terrorveszélyre vagy a migránsok beengedésére – ismételgette a szokásos narratívát. Pénzzel szerinte Magyarországot nem lehet megzsarolni. Azt is hozzátette, hogy amikor befejeződött a magyar igazságügyi rendszer átvilágítása, a közbeszerzési rendszer vizsgálata, Brüsszelben elismerték, hogy minden rendben működik. „Amivel előhozakodnak, hogy miért nem adják oda a pénzt Magyarországnak, az mind blabla” – tette hozzá.
A gazdasági kérdések kapcsán a miniszterelnök képes volt azzal büszkélkedni, hogy az inflációt letörtük, és már nem mi vagyunk a legmagasabb inflációval rendelkező ország. Lekicsinyelte az uniós támogatások jelentőségét, szerinte jó, ha van uniós pénz, de ez nem egy nagy összeg a gazdaság egészéhez képest, „csak gyorsít minket”. Beszélt a státusztörvényről, illetve a pedagógusok „jelentős” béremeléséről: abban bíznak, hogy a tanárok teljesítménye is javulni fog, ami jó lesz a gyerekeknek is. Lesz egy 7-800 ezer forintos bérük a program végén, ez így már egy vonzó pálya lehet – állította és reményét fejezte ki, hogy a jobb fizetéssel vonzóbb lesz a tanári pálya a férfiaknak is. Végül megnyugtatta a nyugdíjasokat: lesz 13. havi nyugdíj.
