„AKÁRTEIS” néven ernyőszervezetet hoztak létre az akkumulátor-beruházások által érintett települések civil szervezetei, hogy közösen képviseljék azoknak a lakosoknak az érdekeit, akiknek az életét károsan befolyásolják az efféle beruházások. Az együttműködés megszületését a szervezetek csütörtök délután jelentették be a Vigadó téren, ahol demonstrációt tartottak. A tiltakozó akciót a III. Battery Day nevű akkumulátor-ipari szakmai rendezvénnyel egy időben tartották, így tiltakozva az ellen, hogy a találkozóra, amelyen a résztvevők a hazai akkumulátor-iparág stratégiájáról egyeztetnek, az érintetteket nem hívták meg. És mint azt a civilek megjegyezték: hasonlóképpen jár el a magyar kormány is, amikor a lakosság véleményét figyelmen kívül hagyva dönt a beruházásokról.
Mint azt Bodnár Zsuzsától, az ernyőszervezet ötletét megfogalmazó Göd-ÉRT Egyesület alelnökétől megtudtuk, a rövidítés az Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség nevet takarja. Jelenleg 13 tagja van, de van lehetőségük a bővülésre, hiszen az akkumulátorgyárak káros hatásait közvetlenül elszenvedő települések száma eléri a negyvenet. Ha pedig tágabb értelemben használjuk a károsult kifejezést, és nem csak azokat a városokat és falvakat számoljuk bele, amelyekben megvalósult egy beruházás, hanem azokat is belevesszük, akiknek a vízkészletét, a levegőjét veszélyezteti az akkumulátorgyártás, akkor a százat is elérheti a települések száma. Sőt azokat is szeretnék bevonni az összefogásba, akik még nem is tudnak róla, hogy károsultak, csak később ébrednek majd rá erre, akkor, amikor például a Duna vízszintjének csökkenésével szembesülnek.
A lapunknak nyilatkozó résztvevők az együttműködéstől azt remélik, hogy együtt hatékonyabban tudják képviselni az érdekeiket. Például közösen tudnak bekapcsolódni a tagjaik által indított peres eljárásokba, és közösen tudnak fellépni a szigorú környezetvédelmi szabályozás megteremtése érdekében. A demonstráción részt vevő civil szervezetek képviselői felszólalásaikban ugyanazokat a problémákat fogalmazták meg: az üzemek ellenőrzésének hiányát, a kiderülő szabálysértések csekély szankcióit, melyek nem jelentenek visszatartó erőt a cégek számára, vagy azt, hogy az ipari létesítmények vezetői nem hajlandóak érdemi konzultációt folytatni a lakossággal.
A szövetség ezért egy 14 pontból álló követeléssort is megfogalmazott, melyben olyan pontok szerepelnek, mint a különleges gazdasági övezetek megszüntetése, a környezetvédelmi szabályok szigorítása, a már meglévő szabályok betartásának megkövetelése vagy a társadalmi párbeszéd elindítása az akkumulátorgyárak ügyében.
