Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak Schiffer András ügyvéd – volt LMP-s országgyűlési képviselő – a kormány pedagógusokra vonatkozó sztrájkrendelete miatt. Erről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete számolt be közleményében. Mint írták, rendkívül fontos lépésnek tartják a sztrájk mint munkavállalói alapjog gyakorlásának szempontjából az alkotmányjogi panaszt.
Tudatták: véleményük szerint a szóban forgó kormányrendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését. Ennek oka – érvelnek –, hogy a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépve ezzel az Alaptörvény 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
Felhívták a figyelmet, hogy a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és feltételeit – az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve – rendelet határozza meg, mivel ezzel kiüresíti a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást – fogalmaztak.
A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna. „A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme” – áll a beadványban.
A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is a munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. Hozzátették, a cél továbbra is az, hogy jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével enyhüljön a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány. Hosszútávon pedig mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatást és színvonalas óvodai nevelést kell biztosítani.
Mint arról beszámoltunk, a kormány február 11-én hirdette ki rendeletét, amellyel lényegében lehetetlenné teszi a köznevelési intézményekben a sztrájkot. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozva hozott jogszabály szerint a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 órától – attól függően, hogy iskoláról vagy óvodáról van szó – 16-18 óráig kell felügyelni a gyerekekre, méghozzá saját osztályukban – tehát különböző osztályok keveredése nélkül. Emellett minden csoportban, osztályban rendelkezésre kell állnia legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.
A kormányrendelet felháborodást váltott ki a pedagógusok egy részének körében, akik a polgári engedetlenség eszközéhez nyúltak, ennek jegyében a csatlakozók azóta egy-egy napon nem vették fel a munkát. Az akció az előző héten a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 tanárjának munkabeszüntetésével kezdődött, azóta pedig napról napra és országszerte egyre több tanár csatlakozik hozzá. Akadtak olyan intézmények is, ahol a tiltakozók ugyan felvették a munkát, de valamilyen megmozdulással kifejezték szolidaritásukat az engedetlenséget vállalók mellett. Eddig a mai napon csatlakozott a legtöbb pedagógus a polgári engedetlenségi hullámhoz.
Frissítés:
Március 2-ára, szerdára hívta újbóli tárgyalásra a kormány a pedagógusok sztrájkbizottságának képviselőit – nyilatkozta az InfoRádiónak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Amennyiben március 2-án sikerülne megállapodnia a pedagógus szakszervezeteknek a kormánnyal, akkor nem tartanák meg a március 16-ára meghirdetett sztrájkot.
