Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet amiatt, mert a Kúria sem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség „a bizonyítékok ellenére, feltételezésekre alapozva” megtiltotta a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetéseket.
Felidézték, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása és az ezután indult háború kitörése óta több tüntetés is zajlott Budapesten, ám a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritást vállaló demonstrációk megtartását egyszer sem engedte a rendőrség. A hét megtiltott tüntetés szervezői bár különbözőek voltak, egyikük sem nyilatkozott úgy, hogy a Hamászt támogatnák, sőt, kifejezetten a békéért akartak tüntetni. A TASZ a legutóbbi tiltás hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától, ám a legfőbb bíróság Varga Zs. András vezette öttagú tanácsa nem találta jogellenesnek a rendőrség döntését, amely részben arra hivatkozott, hogy a békés cél és a biztonsági intézkedések ellenére is elképzelhető, hogy erőszakos személyek is csatlakozhatnak. Vagyis – mint írták – a rendőrség és a Kúria döntése is egy feltételezett, kis valószínűségű veszély miatt akadályozta a bejelentőt a gyülekezési joga gyakorlásában. A gyülekezési jog alapvető jog: nem a polgárnak kell bebizonyítania, hogy gyakorolhatja, hanem az államnak kell erős érveket hoznia a korlátozás mellett. Ha a szervező hitelesen állítja, hogy békés tüntetést akar rendezni, akkor a rendőrség feladata, hogy ebben rendészeti eszközökkel segítse őt, például segítsen kiszűrni a rendbontókat. A Kúria szerint az sem elegendő, hogy a szervező mindenben együttműködött a rendőrséggel, és kifejezetten nyilatkozott arról, hogy elítéli a terrorcselekményeket és csak olyan szónokok szólalnának fel a tüntetésen, akik szintén így tesznek.
A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről. Kitértek rá, hogy a rendőrség azután tiltotta be immár hetedik alkalommal is a demonstrációt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan összemosta a palesztin nép melletti szolidaritást a terrorizmus támogatásával, ami komoly jogállamisági aggályokat vet fel. – Egy jogállamban nem szabadna a kormánynak és a miniszterelnöknek beleszólnia abba, hogy mi mellett lehet tüntetni és mi mellett nem, hiszen ez lehetővé teszi, hogy politikai érdekei mentén visszaéljen a hatalmával – írták.
