A bíróságon. (Fotó: Magyar Hang / Hutter Marianna)
A Fővárosi Törvényszék végkielégítés kifizetésére és perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot, mert a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak kirúgása aránytalan intézkedés volt – erre jutott a Fővárosi Törvényszék pénteken, amikor többszöri halasztás után elsőfokon ítéletet hozott a kirúgott kölcseys tanárok ügyében. A tanárok követelése összesen 35 millió forint volt, ebből nagyjából 27 millió forintot ítélt meg a bíróság. Az ítélet nem jogerős. A feleknek 15 napjuk van fellebbezni.
Emlékeztetőül: Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára.
Diákok levele Törley Katalinnak: „a küzdelem és a kitartás jelképe kölcseysnek lenni”
Ez a levél sokkal kedvesebb, mint a két évvel ezelőtti volt.
A bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a polgári engedetlenségnek milyen céljai voltak. A tanárok a véleménynyilvánítási jogukkal éltek, s jobbító szándék vezérelte őket – mondta a Telex által idézett indoklásában a bíró. Ettől még nem volt jogszerű a munkabeszüntetésük, de ez egy olyan méltányolandó szempont, amit a munkáltatónak kellett volna értékelnie. Ezért a bíróság szerint a rendkívüli felmentés aránytalan szankció volt.
A bíró szerint a tanárok szándékosan tagadták meg a munkát, de ez nem volt jelentős mértékű kötelezettségszegés. A bíró szerint a tankerületvezetőnek tudnia kellett arról, miért szüntették be a munkát a tanárok. Már csak azért is, mert engedetlenségi nyilatkozatokat töltöttek ki, s ezeket elküldtek a tankerület képviselőjének. A bíró szerint nincs ok-okozati összefüggés az okozott hátrány és a tanárok védett tulajdonsága között, tehát a bíróság szerint, ha a tankerület érvelését veszik alapul, akkor nemcsak a kirúgott tanárok jogviszonyát kellett volna megszüntetniük. Az egyenlő bánásmód sérelmét viszont nem állapította meg a bíróság.
