Ultramaratonista, mellette fekete öves karatéka, mindezt úgy, hogy közhasznú munkásként fillérekből kell megélnie. Orsós Ferenc azt mondja, példát kell mutatnia.
A teljes riportot keresse a Magyar Hang január 31-én megjelent 2020/5. számában!
Ferenc a párizsi maratont is teljesítette, indult a 160 kilométeres Korinthosz-futóversenyen. A találkozóra bakancsban, melós ruhában, láthatósági mellényben érkezik, munkából. Az erdészetnél dolgozik közhasznú munkásként.
– Úgy látom, itt, Szászváron szeretik, köszönnek, magára mosolyognak – mondom neki.
– Igen, szeretnek – válaszolja. – Mert tudják, hogy rendes vagyok, dolgos, szorgalmas.
(...)
A futás gyerekkora óta Ferenc életének része. Nem mondta neki senki, hogy tehetséges, nem támogatták semmiben, edzője sem volt, de ő fogta magát, és suli után délutánonként eljárt sportolni. Azért kezdett futni 13 évesen, mert látott egy közvetítést maratoni futásról és azt gondolta, milyen jó lenne, ha egyszer ő is benne lehetne a tévében.
„Pont a levágott lábam vádlijára volt rátetoválva a Barca címere" | Magyar Hang(...)
A hétvége mindig a futásé, van, hogy két nap alatt három versenyre is elmegyek – meséli. Tavaly például a Szelidi-tónál lenyomott 34 kilométert, és még aznap továbbutazott Budapestre, ott meg egy félmaratont. Igaz, hogy 10 perccel lekéste a rajtot, de utolérte a mezőnyt. A versenynek hajnali egykor volt vége, Ferenc még az éjjel átvonatozott Budapestről Pápára, ahol délelőtt teljesített újabb 21 kilométert. Merthogy készült a Korinthosz-futóversenyre.
(...)
Miért csak nyolc általánost végzett? Hogy jön a karate, és az oktatás? Miből van pénze sportolni, kik segítik? Miért nézték autószerelőnek? Milyen vágyai vannak? Ha a munkával, maszekolással, edzéssel megvan, mit csinál, ha marad még egy kis ideje? A válaszokat keresse a Magyar Hang január 31-én megjelent 2020/5. számában!
