Meggyőződésem, hogy lehetséges a hétfői megállapodás – jelentette ki Charles Michel az Európai Tanács elnöke a hétfő esti plenáris tárgyalások megkezdése előtt. Az uniós csúcstalálkozó negyedik napján továbbra sincs megállapodás.
Az MTI beszámolója szerint Charles Michel azt mondta, hogy tájékoztatta a tagállami vezetőket arról az új javaslatról, amely a nap folyamán tartott két-, illetve többoldalú megbeszélések eredményét tükrözi. – Az új tervezet közös munkánk gyümölcse. Az utolsó lépések mindig a legnehezebbek, de hiszem, hogy további közös munkával célt érünk – mondta a tanácselnök.
Az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomag célja, hogy enyhítsen a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon. A bizottság eredeti tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része, 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokból, 250 millió euró pedig a tőkepiacokon felvett hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesül.
A kiszivárgott információk szerint a huszonhetes körben kezdődő tanácskozás már egy olyan 750 milliárd eurós helyreállítási alapról szól, amelyben 390 milliárd euró összegű támogatás és 360 milliárd euró a kölcsön.
Az Index közben arról írt, hogy névtelenséget kérő diplomáciai források szerint ugyanakkor alig van esély a megegyezésre, mert nagyon sok még a nyitott kérdés. Vagyis ha sikerül is mentőcsomag nagyságáról és összetételéről közös álláspontra jutni, az egyéb kérdésekkel összefüggő vitához jóformán még bele sem kezdtek és ide tartozik például a jogállamisági feltételrendszer.
A jogállamiság az a kérdés, amelyben a magyar kormány hajthatatlannak tűnik. Az Országgyűlés fideszes többsége által még múlt kedden megszavazott határozat ugyanis megszabja a kormánynak, hogy a tárgyalóasztalnál mit képviseljen. Jelesül azt, hogy a pénzek szétosztását nem lehet a jogállamisághoz kötni. – A parlament föltarisznyázott, világos döntéseket hoztak, amiknek érvényt kell szereznem – Orbán Viktor ennek jegyében ezekkel a szavakkal indult el Brüsszelbe.
Ezzel ellentétes álláspontot képvisel a kormány által a napokban összetűz alá vett Mark Rutte holland kormányfő. Ő nemrég úgy nyilatkozott, a jogállamisági feltételeknek mindenképpen szerepelniük kell az uniós költségvetési megállapodásokban, azokat nem szabad elvetni. Orbán Viktor ezután egyértelművé tette, „ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető”. Facebook oldalán pedig egyenesen „holland fickónak” nevezte Mark Ruttét.
A vitába hétfő este beszállt a magyar külügy is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára Magyarország elleni támadásnak tartja az uniós források elosztását és a politikai feltételek összekapcsolását. Menczer Tamás az M1-en a magyar és a holland miniszterelnök között kibontakozó vita kapcsán azt mondta: a holland előterjesztés szerint valakik új, ködös szabályok alapján megmondanák, hogy melyik ország jó demokrácia és melyik nem. Egy új mechanizmus azonban így biztos nem elfogadható, azt alaposan meg kell tárgyalni – fűzte hozzá. Majd előkerült a kormányzati kommunikációban megszokott érv: „mindez pusztán bosszú Magyarország migrációt elutasító politikája miatt”.
