Egy felcsútira 10 783 215 forint, míg egy átlag magyarra csak 44 387 forint támogatás jutott az Orbán-kormány sporttámogatásának nagy részét adó taóból - írta a 24.hu. Ez azt jelenti, hogy – mind a hat látványsportágat és az összes tételt figyelembe véve – egy főre vetítve 240-szer annyi közvetett állami támogatás érkezett Orbán Viktor falujába, mint amennyi az egy főre jutó országos átlag.
Az 1892 lakosú Fejér megyei futballfőváros fölénye különösen szembeszökő, ha azt nézzük, hogy az egy főre jutó listán a Győr-Moson Sopron megyei Lipót (568 858 forint fejenként, 759 lakos) és a Balaton-felvidéki Felsőörs (448 621 forint/fő, 1812 lakos) követi a dobogón, de a különbség itt is majdnem hússzoros a miniszterelnök faluja javára. Első városként a sorban Balatonfüred a negyedik (411 830 forint/fő, 13 768 lakos).
Az 50 ezer lakosúnál népesebb városok közül egyébként Eger (109 852 forint/f8, 53 091 lakos), Veszprém (109 059 forint/fő, 56 361 lakos) és Székesfehérvár (108 933 forint/fő, 97 190 lakos) áll a legelőkelőbb helyen - írja a portál, megjegyezve, hogy az adatok összesítését 2018 végén zárták.
Ezek az adatok összesen 442 562 743 242, azaz majdnem félezer milliárd forint taotámogatás összesítéséből származnak, noha immár biztosan meghaladja a 700 milliárdot is a programon keresztül a látványsportokba (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda, vízilabda) öntött pénz mennyisége.
Az összes támogatást tartalmazó listát Budapest vezeti, ám a sorban második Felcsút, megelőzve Győrt és Debrecent is.
A legnagyobb vidéki városok jégkorong-, kézilabda-, kosárlabda-, labdarúgó- és vízilabdacsapatai együtt sem voltak képesek egyébként több közpénzt lehívni, mint a felcsúti futballrészleg.
Mivel a felcsúti futball teljesítménye ilyen mértékben nyilván nem emeli ki a klubot a többi magyarországi sportegyesület közül, nincs más racionális magyarázat a szárnyalásra, minthogy a cégek a miniszterelnök személye miatt választják a klubot.
