A Nemzetközi Energiaügynökség ezévi előrejelzése szerint 2030-ban érheti el a maximumát a fosszilis energiahordozók iránti kereslet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2030 után meredeken esni kezd a felhasznált mennyiség, az effajta energiahordozók használata valószínűleg csak kis lépésekben és elnyúlóan szorul vissza.
Az ügynökség World Energy Outlook 2023 elnevezésű előrejelzése szerint, ha a jelenlegi klímapolitikát folytatja a világ, akkor a fosszilis tüzelőanyagok részaránya a globális energiaellátásban az évtized végére 80 százalékról 73 százalékra csökken. A jelentés szerint az energetikához köthető szén-dioxid-kibocsátás 2025-re szintén tetőzhet, de később is olyan magas marad, ami nem teszi lehetővé a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartását, sőt az átlaghőmérsékletet növekedése 2100-ra elérheti a 2,4 fokot. A tanulmányban az áll, hogy a globális átlaghőmérséklet már jelenleg is 1,2 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és már ez is hőhullámokat és más szélsőséges időjárási eseményeket idéz elő. Csakhogy az üvegházhatású gázok kibocsátása még nem érte el a csúcsot.
Az energiaügynökség megállapítása szerint a tiszta energia 2030-ban lényegesen nagyobb szerepet játszik majd a világban, mint jelenleg. Arra számítanak, hogy közel tízszer annyi elektromos autó fog közlekedni az utakon, és a megújuló energiaforrások aránya eléri a globális villamosenergia-mix felét. Fatih Birol, az energiaügynökség ügyvezető igazgatója a jelentéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy a fosszilis energiahordozók, különösen a gáz és a kőolaj visszaszorulását sietteti az is, hogy miközben az elmúlt évtizedekben ezeket biztonságos módon be lehetett szerezni, az elmúlt hónapok politikai eseményei, különösen az ukrán-orosz háború, azt eredményezték, hogy az államoknak át kell gondolniuk az energiastratégiáikat. A szakértő szerint különösen fontos, hogy egy ilyen helyzetben a kormányok ne akadályozzák, hanem inkább támogassák a megújuló infrastruktúrák létesítését.
Az ügynökség jelentése több olyan kockázatot is megnevez, amelyek akadályozhatják a zöld technológiák terjedését. Az egyik legfontosabb az, hogy az infrastruktúrák kiépítéséhez szükséges nyersanyagok néhány országban összpontosulnak. Közülük az egyik legjelentősebb Oroszország, mellyel az ukrajnai agressziója miatt a nyugati államok korlátozták a kereskedelmi kapcsolataikat. Ez pedig a megújuló energiák infrastruktúráinak kiépítését veszélyezteti.
Bár a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet erős volt az elmúlt években, az ügynökség szakemberei szerint vannak jelei az irányváltásnak. A tiszta energiába történő beruházások értéke 40 százalékkal nőtt 2020 óta. Terjednek az alacsony kibocsátású megoldások, miközben a fosszilis tüzelőanyagokat használó új eszközök energiarendszerbe való beépítésének üteme lassul. A belső égésű motorral felszerelt járművek értékesítése jóval elmarad a Covid-19 világjárvány előtti szinttől: 2020-ban minden 25. újonnan üzembe helyezett autó volt elektromos, 2023-ban ez az arány egy az öthöz. A lakossági gázkazánok értékesítése pedig csökkenő tendenciát mutat.
A fosszilis energiahordozók visszaszorulása viszont jelentős eltéréseket mutat a különböző fejlődési szakaszokban lévő gazdaságokban. Az urbanizáció, az egy főre jutó beépített terület, valamint a légkondicionálók és járművek aránya a fejlődő gazdaságokban jóval alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Ez pedig azt jelenti, hogy ezekben az államokban az energia iránti kereslet növekedésére lehet számítani a következő évtizedekben. A világ népessége 2050-re körülbelül 1,7 milliárd fővel fog növekedni, ráadásul szinte teljes egészében az ázsiai és afrikai városi területeken bővül. A jelentés készítői szerint ezért kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk azokat az alacsony kibocsátású módszereket, melyek ki tudják elégíteni a növekvő energiaigényeket.
Az energiaügynökség szakemberei hangsúlyozzák: egyetlen ország sincs elszigetelve az éghajlatváltozás hatásaitól, ezért könnyű belátni, hogy csak világméretű együttműködéssel lehet kezelni a problémákat.
