2023-ban 5,9 százalék lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, de még az októberben megemelt tervét is 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén – vette észre a Portfolio a kormány december 30-án, szombat este nyilvánosságra hozott legújabb hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzésében. A portál hozzáteszi, az időpont furcsa lehet, de az Államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a kormánynak december 31-ig ismertetnie kell a következő három év legfontosabb költségvetési és makrogazdasági számait, ezeket a kellemetlen adatokat pedig már évek óta ilyenkor teszik közzé, amikor kevesen veszik észre.
A gazdasági portál megjegyzi, hogy a kormány azzal, hogy az októberben meghatározott 5,2 százalékos hiánycél betartása érdekében sem lépett, „gyakorlatilag a költségvetés legfontosabb funkcióját gyengítette tovább: a horgony szerepét (ahogyan az a korai költségvetés megszavazással elkezdődött már az elmúlt években). Ha a befektetők, a hitelminősítők, a gazdaság legkülönbözőbb szereplői azt látják, hogy a hiánycél bármikor változhat és annak tulajdonképpen nincs is következménye, akkor elkönyvelik magukban azt is, hogy a büdzsé legfontosabb száma nincs is kőbe vésve. Ha pedig a puzzle legfontosabb darabja bármikor megváltozhat, akkor az egész kirakós értelme, jelentősége megkérdőjeleződik.”
A részletes költségvetési táblázatból kiolvasható, hogy a rezsivédelem jelentős összegeket emésztett fel idén: a 2022-es 375 milliárd forint után ugyanis idén várhatóan 2058,9 milliárd forint megy el a Rezsivédelmi Alap kiadási oldalán. Viszont a kormány eredetileg 2580 milliárd forintos keretet tervezett, vagyis ehhez képest az állam a vártnál kedvezőbben alakuló energiaárakon nyert bő 500 milliárd forintot. Ez a pénz kvázi bent maradhatott az alapban, ezzel is javítva a teljes idei költségvetés egyenlegét. A kormány terveihez képest közel 320 milliárd forinttal érkezett be kevesebb befizetés a társaságoktól, 1137 milliárd forinttal maradtak el a tervektől a fogyasztáshoz kapcsolt bevételek (elsősorban az áfa), a lakosság befizetései 120 milliárd forinttal maradhattak el az előirányzattól és közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel érkezett az EU-tól. A kamatkiadások 2764 milliárd forintban teljesülhetnek, miközben eredetileg pénzforgalmi szemléletben a kormány 2500 milliárd forintot várt. A költségvetési szervek kiadásai közel 3000 milliárd forinttal alakulnak magasabban az előirányzottnál.
Az előrejelzés érdekessége a Portfolio szerint az is, hogy először jelenik meg hivatalosan nyilvános kormányzati dokumentumon az idei recesszió. Összességében idén 0,4 százalékos lehet a gazdasági visszaesés és a következő években – az eddig prognosztizálthoz képest – lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra
