Júliusban tovább lassult az infláció az Európai Unióban – derül ki az Eurostat pénteken ismertetett friss statisztikájából. Az EU statisztikai hivatalának végleges adatai szerint a júniusi 6,4 százalékról 6,1 százalékra mérséklődött a pénzromlás átlagos mértéke a közösségben. A kormányzati kommunikáció szerint ugyan „adtunk egy gyomrost az inflációnak”, de annak 17,6 százalékos mértéke még így is csaknem háromszorosa az uniós átlagnak. Az sem ad okot különösebb örömre, hogy a V4 országokban is sokkal alacsonyabb a mutató értéke, mint nálunk. Lengyelországban és Szlovákiában 10,3-10,3 százalékkal magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt, a cseheknél pedig 10,2 százalékkal.
Arra sem lehetünk különösebben büszkék, hogy miközben nálunk az év második három hónapjában 2,3 százalékkal zsugorodott a gazdaság az egy évvel ezelőtti szinthez képest, Románia a második negyedévben 1,1 százalékos GDP-növekedést ért el úgy, hogy odaát az infláció is alig valamivel több, mint a magyar érték fele, hiszen 8,9 százalékos drágulásról beszélhetünk. Horvátország és Bulgária is sokkal gyorsabban képes csökkenteni a pénzromlás mértékét mint mi, hiszen déli szomszédunkban nyolc, az unió legszegényebb országában pedig 7,8 százalékos inflációt mértek júliusban. A Balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – inflációs adatai 6,2 és 7,2 százalék között szóródnak. A régiós országok közül Szlovénia áll a legjobban, ahol a 6,1 százalékos uniós átlagnál alacsonyabb, alig 5,7 százalékos a pénzromlás mértéke.
A fejlett nyugati országok közül a hatalmas munkaerőproblémákkal küszködő Németországban 6,5 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt, Ausztriában pedig hét százalékkal. A kívánatosnak tartott 2-4 százalékos sávba hat ország tudta beverekedni magát. Közülük a „leggyengébben” Görögország teljesített 3,5 százalékos értékkel, a legjobb helyzetben lévő Belgium pedig fényévekre van tőlünk, hiszen ott tizedakkora, alig 1,7 százalékos a pénzromlás mértéke.
