Az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycélt 3,9%-ra emeli a kormány, 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap pedig 2610 milliárd forintra hízik jövőre – ez derül ki abból a dokumentumból, melyben a Költségvetési Tanács minősíti a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítását, és amelyet a Portfolio ismertetett.
A három fős testület, melynek elnöke Kovács Árpád, továbbá tagja Matolcsy György, az MNB elnöke és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, december 23-án kapta kézhez a tervezetet, és december 27-én tartotta meg ülését a 2023-as rendeleti úton előálló költségvetésről. Az ekkor született dokumentumból kiolvasható főbb megállapítások, amelyek jellemezni fogják az új – várhatóan napokban közzéteendő – büdzsét a következők:
1,5%-os gazdasági növekedésre alapozza a kormány a költségvetést.
Fennmarad a rezsicsökkentés rendszere, az eredetileg tervezettnél magasabb mértékben emelkednek a nyugdíjak (ez ismert volt, hiszen 15% lesz az év elején várható nyugdíjemelés mértéke), folytatódik a családok támogatása.
A közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségeit részlegesen kompenzálja az állam.
Lényegesen magasabb kamatkiadásokat kell fizetnie az államnak jövőre, az eredetileg tervezettnél.
A kormányzati szektor hiánya az eredetileg tervezett 3,5%-ról 3,9%-ra emelkedik a GDP arányában, ami a legfontosabb és talán legkritikusabb változás, ha az elmúlt néhány hét kommunikációjához és ígéretéhez viszonyítjuk ezt a friss számot. Mint a lap megjegyzi: legutóbb még múlt héten is 3,5%-os hiánycélról beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter.
A nominális GDP 16,6%-kal emelkedik jövőre, ami támogatja az államadósság csökkentését. A tervek szerint az adósságráta 74%-ról 70,2%-ra mérséklődik.
A Rezsivédelmi Alap 2023. évi kiadási előirányzatainak összege a korábbi 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedett.
A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő.
A kiadások fedezetét a 2022. júniusában bevezetett „extraprofit” különadók és a bányajáradék összesen 1411,7 milliárd forint várható bevételeinek az Alapba történő becsatomázásával és további 1198,3 milliárd forint központi támogatással teremtik meg.
