Az irányadó tőzsdéhez képest az oroszok januárban 10 százalék körüli felárral értékesítették Magyarország számára a földgázt – számította ki a KSH most frissített külkereskedelmi nyilvántartása alapján a Népszava. Míg ugyanis a TTF-nek is nevezett holland tőzsdei mutató viszonyítási alapnak tekinthető, két hónappal korábbi, vagyis novemberi kurzusa megawattóránként (MWh) 118 eurós átlagot mutatott, addig az oroszok januárban – átszámítva – 130 eurót kértek ugyanannyi gázért. Az inkább az oroszok által használt, euró/ezer köbméterenkénti mértékegységben, az 1117 eurós novemberi tőzsdei átlagárhoz képest januárban az oroszok 1227 eurót írtak az árcédulára. Forintban és köbméterben számolva az irányadó tőzsdei tarifa 455, a januári orosz ár pedig 494 forintra jön ki.
Januárban Magyarország – azon belül túlnyomórészt a lakossági gázszolgáltatást is végző, állami MVM – viszonylag sokat, 440 millió köbméter gázt vásárolt az oroszoktól. A lap azt is megjegyzi, hogy a januári, MWh-nként 64 eurós – ezer köbméterenként 604 eurós, köbméterenként 239 forintos – TTF-átlag egyébként a novemberi értéknek körülbelül fele. Ha tehát az MVM januárban egyazon mennyiséget nem az oroszoktól, hanem az azonnali tőzsdén szerezte volna be, 112 milliárd forintot takarított volna meg. A rendkívüli ráfizetés oka a két hónapos árelcsúsztatás: Oroszország ugyanis a jelek szerint a két hónappal korábbi, tőzsdei ár alapján állapít meg számunkra egy – általában még annál is magasabb – összeget, most pedig két hónappal korábban a TTF még jóval magasabban járt. (Múlt havi számításaik szerint egyébként, ha Orbán nem állapodik meg 2021 őszén Putyinnal egy új, 15 éves hatályú orosz gázszállítási szerződésben, és ezért a tavalyi évben végig a tőzsdén szereztük volna be a szükséges fűtőanyagot, úgy az ország egy év alatt közel háromszázmilliárd forintot takaríthatott volna meg.)
A G7.hu gazdasági portál is arra jutott a napokban, hogy 2022-ben 16 százalékkal volt drágább az orosz gáz, mint a más forrásból származó, az új hosszútávú szerződés 2021. októberi megkötése óta pedig még nagyobb, 20 százalékos az eltérés. Hozzátették: ennek magyarázata részben vélhetően az, hogy a piaci megállapodásoknál, különösen az egyszeri ügyleteknél nagyobb a vevők mozgástere a beszerzés időzítésében: tudnak akkor vásárolni, amikor alacsonyabbak az árak. Az MVM-nek ilyen lehetősége a jelek szerint csak nagyon korlátozottan lehet. Bár az éves mennyiséget nem egyenletesen szállítják az oroszok, de az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint a magyar félnek nincs sok ráhatása az adott havi mennyiségre. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az oroszok döntenek arról, mikor mennyi gáz érkezik. Legalábbis tavaly év végén a drágább időszakokban volt magasabb az import, míg az árak csökkenésével a behozatal is visszaesett, ami egyértelműen a Gazpromnak kedvez.
