A magyar kormány hangzatos nemzetpolitikájának ürességére is rávilágít az alábbi történet, pontosan jelezve, mennyiért árazzák be a határon túli magyarok munkáját, és mennyiért azon hazai haverokét, akik közel állnak a tűzhöz. Pár napja írtuk meg, hogy Demeter Szilárd felesége, a költő-slammer Birtalan Andrea 2020-ban többet keresett a Médiatérnél, mint akkor a magyar miniszterelnök. A huszonéves egyetemistát „küföldi pénzügyi kapcsolatokért felelős menedzserként” alkalmazták, és ezért havi bruttó 3,6 millió forintnyi fizetés járt.
A friss történet: 2019-ban járunk, a Magyar Írószövetséget éppen Szentmártoni János vezeti (az író-költő azóta felfele bukott, 2023-tól a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára volt idén június 30-i lemondásáig). 2019-ben a magyar állam által forintmilliárdokkal támogatott Erdélyi Médiatér Egyesület szerződést kötött Szentmártoni János egyéni vállalkozóval az Előretolt Helyőrség című irodalmi melléklet (fő)szerkesztésért havi nettó 1,8 millió forint ellenében.
Átbogarásztuk a melléklet archívumát, és a 16 oldalas kiadvány impresszumában először 2020 januárjában jelenik meg az, hogy „kiadja az Erdélyi Médiatér Egyesület”. A négyhetente megjelenő melléklet erdélyi szerzők írásaiból tartalmaz válogatást, de úgy látszik, nem találtak a feladatra alkalmas erdélyi szakembert. A Budapesten született főszerkesztő munkáját nagy csapat segítette az impresszum szerint: felelős szerkesztőként Sántha Attila, szerkesztőként pedig négy további személy: Bálint Tamás, Muszka Sándor, Péter Beáta és Varga Melinda. Ez a csapat havonta 16 oldalt rakott össze. 2022 decemberében, amikor az Erdélyi Médiatér bezárta az összes nyomtatott újságját Erdélyben, Szentmártoni még főszerkesztőként volt feltüntetve az impresszumban.
Az impresszumok szerint Szentmártoni volt a főszerkesztője a heti rendszerességgel megjelenő anyaországi Előretolt Helyőrség mellékletnek is, ám az nyolc oldal volt alkalmanként (havonta 32). Itt sem volt egyedül a munkában: felelős szerkesztőként Bonczidai Évát tüntették fel, de külön szerkesztője volt a gyermekirodalomnak (Ágoston Szász Katalin), a versnek (Farkas Wellmann Endre) és a tárcáknak-novelláknak (Nagy Koppány Zsolt). Szentmártoni nevét főszerkesztőként megtaláltuk az Előretolt Helyőrség felvdiéki és délvidéki mutációnak impresszumában is, de ezeknek a kiadványoknak nem az Erdélyi Médiatér Egyesület volt a kiadója.
Pár napja levelet küldtünk Szentmártoni János több általunk ismert elérhetőségére, arról érdeklődve: hány hónapon át dolgozott az Erdélyi Médiatér Egyesületnél, mi volt a feladata, és ennek teljesítése havonta hány munkaórát vett igénybe. Azt is megkérdeztük, helytálló-e az értesülésünk, hogy a közeljövőben kinevezik a Magyar Művészeti Akadémia könyvkiadójának az élére? Szentmártoni János a megadott határidőig nem válaszolt a kérdéseinkre – ha mégis megteszi, frissítjük a cikkünket.
Hogy az olvasónak legyen fogalma arról, a 8-16 oldalas irodalmi melléklet szerkesztéséért sok vagy kevés a havi 1,8 millió forint, elmondjuk: a Magyar Hang közéleti hetilap minden pénteken 32-36 oldalon jelenik meg, emellett a Hang.hu oldalunkon hetente publikálunk nagyjából 200 cikket és készül 5-6 videó is, de nálunk a főszerkesztő, a lapigazgató és a hírigazgató összesen nem keres annyit egy hónapban, mint amennyit a helyettes államtitkár havonta leszámlázott.
Ha az erdélyi fizetésekhez viszonyítjuk, még siralmasabb a helyzet. A Bethlen Gábor Alaptól közadatigénylésben megkaptuk az Erdélyi Médiatér Egyesület bérkartonját (kattintson a nagy méretű képért), ebből világosan kiderül: a romániai magyar sajtóban dolgozó újságírók közül egy főszerkesztő (vélhetően a Főtér.ro portálé) nettó 4556, egy másik (bizonyára a Nethuszar.ro vezetője) nettó 2497 lejt keresett 2022-ben. Ezek az összegek a mai árfolyamon 360 és 200 ezer forint körüli összegeket jelentenek.
Az Erdélyi Médiatér Egyesület bérkartonja 2022. nyarán
Felmerül az a lehetőség is, hogy a József Attila-díjas költő-írónak a nevét fizették meg busásan. Ennek ellentmond az az információ, amit az erdélyi irodalmi lapok vezetőinek körbekérdezésével szereztünk meg. A Marosvásárhelyen élő Vida Gábor Magyarországon is befutott író: regényét, az Egy dadogás történetét a 2010-2019 közötti évtized legjobb kortárs magyar szépirodalmi prózakötetének választotta a Merítés-díj zsűrije, és a kötet megjelenésének évében, 2017-ben addig példátlan módon a közönség és a zsűri díját is elnyerte. Vida a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője is, a havilap 112 oldalon jelenik meg. Nem titkolta a fizetését: 3146 lejt, mai árfolyamon 249 ezer forintot keres.
Az Újvárad irodalmi havilap néha 56, máskor 64 oldalon jelenik meg. Emellett könyveket adnak ki, két honlapot is szerkesztenek: a Holnap kulturális egyesület oldalát (www.holnap.ro), valamint az Újvárad lapét (www.ujvarad.ro). A főszerkesztő, Szűcs László első szóra elmondta a fizetését: júliusban nettó 3208 lejt utaltak neki, ez mai árfolyamon 254 ezer forint, ami hetede Szentmártoni János 2020-as havi javadalmazásának.
A nagy múltú kolozsvári Korunk folyóirat szerkesztői nincsenek alkalmazva, ha nyernek pályázatot, akkor kapnak a román minimálbért kicsit meghaladó javadalmazást. Ez 2020-ban 2230 lej volt, mai árfolyamon 176 ezer forint, kevesebb, mint tizede Szentmártoni fizetésének. Ha Szentmártoni János 2019-től legalább 2022 végéig főszerkesztő volt, és nem változott a fizetése, akkor minimum 64,8 millió forinthoz jutott az erdélyi média fejlesztésére szánt pénzből.
*
Egy nappal cikkünk megjelenése után Szentmártoni János levelet küldött, de kérdéseinkre most sem válaszolt:
– Nincsenek illúzióim, de azért az „oknyomozó”, „tényfeltáró” újságírástól többet vártam. És azt semmiképp nem, hogy ha a nyári szabadságolások időszakában két napig nem válaszol valaki a feltett kérdésekre, hiányos információk birtokában meggyanúsítható bármivel. Az Előretolt Helyőrség című lapcsaládnál a főszerkesztői díjazásom havi bruttó 350 ezer Ft volt. Előfordult, hogy hónapokig elmaradt a fizetésem, amelynek összegét összevontan fizették ki. Így az Ön által megjelölt 1,8 millió Ft több havi munkadíjamat tartalmazta. Tehát hazug az az állítás, hogy összesen 64,8 millió forintot vettem volna fel a szerkesztői munkámért – írta. A Bethlen Gábor Alapanál két órát adtak a betekintésre a több száz oldalas elszámolás áttanulmányozására, és nem használhattunk elektronikus eszközöket. A dokumentumok között nem utalási bizonylatot, hanem szerződést találtunk Szentmártoni János egyéni vállalkozásával, és abban nem volt szó arról, hogy elmaradt béreket rendeztek volna. Az 1,8 millió egyébként nem osztható maradék nélkül 350 ezerrel, sem annak nettójával, 275.000 forinttal. (Lukács Csaba).
