Kákonyi Lucia novelláiban mindig éri valami meglepetés az embert. Mondjuk, a nokedliszaggatást metaforaként használó tanár, aki váratlanul arról beszél: diákja belebonyolódott a genderkérdésbe. A kémiatanár egyik percben még a szublimációról tart komoly előadást, majd hirtelen összezavarodik, ahogy a szerelem a képbe kerül.
A másik novella tanára gondosan ügyel rá, hogy csak a fekete kerámialapokra lépjen, gyerekségéből őt is nehéz kizökkenteni. Azért sikerül, amikor korábbi szeretője felbukkan a színen, hogy végre bosszút álljon a szakításért. Nem éppen hétköznapi módon: felkerül az internetre, ahogy biológiaórán hörcsögöt boncolnak. (Hol, melyik gimnáziumban tesznek valóban ilyet?) Az állatvédők persze rögtön felháborodnak, a bulvárújságíróként dolgozó ex-szerető pedig kapva kap az alkalmon.
Közben hőseink merengenek a múlton, elveszett kapcsolatokon, olykor pedig egészen természetfeletti dolgok történnek velük. Megesik, hogy egy vudubaba ad választ az élet minden bajára, vagy egy rejtélyes régiségboltban esnek meg nem hétköznapi kalandok. Máskor egyenesen az olvasatlan sms-eken keresztül értesülünk arról, miféle tragédia is történhetett.
A szerzőnő mindig tud valami meghökkentőt nyújtani, világát nehéz kiismerni. Annak ellenére, hogy láthatóan ott van benne mindaz, amit maga körül tapasztalhatott, mondjuk, iskolai angoltanárként. Ember- és életismeret világlik ki ezekből az írásokból, a szerző remekül figyel meg minden apróságot: „Megkeressük azokat a történelmi eseményeket, amelyek alapján a nyolcvanas években az író felépítette Gileádot, a férfiak birodalmát. A fiúk szerint Atwood feminista, a jelzőt negatív felhanggal használják, a lányok állítják, realista, a heves vitának a kicsengetés vet véget.”
A novellák végéhez érve viszont olykor maradhat bennünk hiányérzet, egyik-másiknál még olvasnánk tovább a történetet, vagy túlságosan epizódszerűnek érezzük azokat. Esetleg közhelyesnek tűnik a megfejtés, mint a barátnő esetében, aki először látogat szülei párjához: „tapintatosan elhallgatta, hogy egész este úgy érezte magát ebben a tökéletes világban, mint egy nem kívánt szobanövény.” Viszont áttérünk a következő szövegre, és már újra ámulunk a megfigyelések pontosságán, aprólékosságán és a váratlan gondolatfutamokon.
Egyedi stílusú szerző Kákonyi Lucia, szövegei sajátos, kiforrott, ugyanakkor folyamatosan töprengő, kétségekkel küzdő világlátásról adnak bizonyságot. Érdemes tenni egy próbát vele.
Kákonyi Lucia: Nokedliszaggató, Parnasszus Könyvek, 2022, 2100 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/38. számában jelent meg, szeptember 16-án.
