A svéd hatóságoknak bizonyítékaik vannak arra, hogy robbantások történtek az Északi Áramlatnál

A svéd hatóságoknak bizonyítékaik vannak arra, hogy robbantások történtek az Északi Áramlatnál

A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én (Fotó: MTI/AP/Dán fegyveres erők)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A helyszíni szemle alapján bizonyítékai vannak a svéd hatóságoknak arra, hogy robbanások történtek az Északi Áramlat vezetékszálain – közölte csütörtökön az ország nemzetbiztonsági hivatala.

A helyszínelés során megállapítottuk, hogy robbanások történtek az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezeték svéd gazdasági zónában húzódó részein – tájékoztatott a hivatal, amely egyúttal „súlyos szabotázst és komoly károkat” is említ. A Telex a Reuters értesüléseire hivatkozva arról is ír, hogy Mats Ljungqvist, svéd főügyész szerint több, a helyszínen talált bizonyítékot lefoglaltak, ám részleteket nem közölt.

A svéd és a dán hatóságok azután indítottak vizsgálatot, hogy mindkét gázvezetéknél két-két helyen észleletek komoly szivárgásokat. A szivárgások Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében történtek. A dán hatóságok egyelőre nem adtak információt a vizsgálat dániai területen folyó részének eredményéről.

Korábban Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „átfogó és nyitott”, orosz szakértők részvételével folyó vizsgálatot sürgetett, ám Morgan Johansson, svéd igazságügyi miniszter szerdán leszögezte: nem teszik lehetővé az orosz részvételt a svéd területen folyó nyomozásban.

Jeppe Kofod, dán külügyminiszter pedig azt mondta: a dán külügyi tárca nem hozott ilyen döntést, ám a vizsgálatért nem a minisztérium, hanem a dán, a német és a svéd rendőrség vezette munkacsoport a felelős.

Az EU már a szeptember végi szivárgások után szabotázsakcióról beszélt, és határozott választ ígért, de hivatalosan nem neveztek meg felelőst. Közben többen hangoztatták: Moszkva szándékosan robbanthatta fel a saját gázvezetékét. Az orosz vezetés szerint azonban az Egyesült Államok állhat a háttérben.